A magyarok több mint fele szerint a kormány gazdaságpolitikája nagyobb mértékben felelős az áremelkedésekért, mint a háború vagy a szankciók derül ki a Publicus Intézet legfrissebb kutatásából
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december elején készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a boltokban tapasztalható árdrágulásról.
A megkérdezettek kétharmada úgy látja, hogy 31 százaléknál is gyorsabb ütemben emelkedtek az árak. Minden tizedik ember pedig 26-30 százalék közötti drágulást érzékelt az elmúlt 12 hónapban.
A KSH által novemberben mért 22,5 százalékos inflációt – 21-25 százalék közötti drágulást – viszont mindössze az emberek 5 százaléka tapasztalt. A válaszok alapján ugyanakkor az inflációs érzet nem független a pártszimpátiától.
A Fidesz-KDNP szavazóinak kevesebb mint fele, az ellenzékieknek viszont több mint háromnegyede tapasztalt saját bevallása szerint 31 százaléknál is jelentősebb pénzromlási ütemet.
A jelek szerint a kormánypártiaknak kevésbé is jelent problémát az infláció. Legalábbis csak ötödük jelölte meg a pénzromlást súlyos gondként. 70 százalék viszont azt mondta: észrevehető a drágulás, de nem jelent súlyos gondot.
Az ellenzéki szavazók 44 százalékának okoz komoly problémát az infláció. A leginkább érdekes módon a bizonytalan szavazók küzdenek az árak emelkedésével: 47 százalékuknak jelent súlyos gondot a gyors drágulási ütem.
A Publicus által megkérdezettek többsége – 53 százaléka – főként a kormány gazdaságpolitikáját, és kevésbé az ukrajnai háborút, illetve a szankciókat teszi felelőssé az inflációért.
Csak kicsit több mint ötödük keresi nagyobbrészt a háborúban és a szankciókban a száguldó magyar pénzromlás okait. Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók 69 százaléka ért egyet a központi propagandával, és mondja azt, hogy nagyobb mértékben a háború és a szankciók felelősek a mérhetetlen drágulásért.
Ezzel szemben az ellenzékiek 86 százaléka inkább a kormány gazdaságpolitikájában látja a fő okokat. Iskolai végzettség szerint már kevésbé mutatkoznak ilyen hatalmas véleménykülönbségek.
A legfeljebb 8 általánost végzettek 26 százaléka okolja inkább a háborút és a szankciókat, 48 százalék pedig inkább a kormány gazdaságpolitikáját. A diplomások ötöde szerint állnak a magas infláció mögött nagyobb részben a háború és a szankciók, 57 százalékuk szerint viszont inkább a kormány gazdaságpolitikája a felelős a kialakult helyzetért.
Tízből kilenc megkérdezett hallott arról, hogy az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatásokat kössék szigorú feltételekhez, egy részét pedig tartsák is vissza, amíg a kormány nem teljesíti az előírásokat.
Tízből hat (61 százalék) válaszadó szerint Orbán Viktor, a Fidesz vagy a kormány felelős azért, hogy az EU visszatartja az uniós pénzeket, míg csupán minden ötödik azaz 20 százaléknyi megkérdezett szerint az EU felelős az egész helyzetért.
A legfeketeövesebb fideszesek 11 százaléknyian vannak, ugyanis ennyi válaszadó szerint az ellenzék a felelős a pénzek visszatartásáért. Ezen kívül még 7 százaléknyi megkérdezett az orosz-ukrán háborút, illetve a szankciókat, 3 százaléknyi válaszadó pedig Soros Györgyöt nevezte meg felelősként azért, hogy az EU visszatartja az uniós pénzeket.
