A kormány 2023-as rendeleti költségvetése alapján „minden magyar állampolgár, az újszülöttől az aggastyánig, több mint 100 ezer forinttal több áfát fog fizetni” jövőre – hívta fel a figyelmet Vajda Zoltán, a Parlament Költségvetési Bizottságának MSZP-es elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában pénteken.
„Mi ez, ha nem a bődületes megszorításnak a költségvetése?” – tette fel a kérdést az MSZP-s közgazdász. A rendeleti költségvetésben a kormány ezermilliárd forinttal több áfabevételt tervez, mint a nyáron a Parlamentben elfogadott 2023-as büdzsében – indokolt.
A kormány által hangoztatott havi 181 ezer forintos rezsitámogatásról családonként Vajda az adásban kiszámolta: az valójában csak 42 ezer forint. „Ami persze csodálatos dolog, örüljünk ennek, de a 181 ezer forintos fideszes hazugsághoz képest valójában 42 ezer forintról van szó havonta.” „Nagyon könnyen el lehet kapni, hogy mennyire hazudnak” – kommentálta.
Úgy számolt: a rendeleti költségvetésben 2600 tízmilliárd forintot tervez a kormány az úgynevezett Rezsivédelmi Alapra, a Központi Statisztikai Hivatal szerint pedig 4,1 millió magyar háztartás van; a két számot elosztva és az áfát levonva 42 ezer forint jön ki.
„Hihetetlen bizonytalanságok” vannak a rendeleti költségvetésben a bevételi oldalon, de a kiadási oldalon is vannak nagy bizonytalanságok – folytatta.
A bevételeknél nem tudni, honnan lesz meg az újonnan tervezett 908 milliárd forintnyi plusz befizetés a gazdálkodó szervezetek részéről, amiben akár a már megszüntetett katások is szerepelhetnek – mondta az MSZP képviselője.
Ezen túl a minisztériumoktól „fűnyíróelvszerűen” zárolni tervezett százmilliárdok sorsa is kérdéses – tette hozzá.
„Nagyon komoly veszélyhelyzetnek” és bizonytalansági tényezőnek nevezte az adósságszolgálat kérdését, vagyis hogy a magyar államadósságot milyen áron tudja finanszírozni a magyar kormány.
„Drágán tudjuk finanszírozni”: Magyarországon, bár 13%-osnak mondják, valójában 18% az alapkamat, míg Csehországban, illetve Lengyelországban 6,5, illetve 7% – részletezte.
Elmondta: a rendeleti költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási oldala teljesen más, mint a nyáron elfogadott költségvetésé, amelyről már akkor hangoztatta, hogy az fiktív, és a „tumultuózus”, folyton változó gazdasági helyzetben nincsen értelme olyan korán elfogadni. „Láthatólag igazam lett” – jegyezte meg Vajda.
A rendeleti költségvetésben „a hiányt is elengedték”: már 3,9%-os hiánnyal számolnak, holott korábban mindig azt hangoztatták, „hogy a 3,5%-os hiány az kőbe van vésve, és azon semmi nem változtathat” – mondta a képviselő.
Nyáron az inflációt jövő évre 5,2%-nak tervezték, a mostani rendeleti költségvetésben ehelyett 15%-os inflációval számolnak jövőre. „Én tartok tőle, ez is inkább csak az optimista szám lesz sajnos” – kommentálta Vajda.
A nyáron elfogadott költségvetésben 4,1%-os gazdasági növekedést tervezett a kormány, a mostani rendeletiben 1% körüli számmal számolnak, „én félek – remélem, nem lesz igazam -, hogy a nullához képest lehet, hogy inkább mínusz lesz, tehát recessziós környezet lesz” – folytatta.
Úgyhogy a kormány megnevezésére, mely szerint a rendeleti büdzsé a „rezsivédelem költségvetése”, Vajda határozottan kijelentette: „Nem igaz, mert valójában nem; ez valójában a megszorításoknak a költségvetése”.
Arra, hogy a rendeleti költségvetésből hiányoznak az összehasonlításhoz szükséges adatsorok, úgy reagált: ebben „egy picit megengedő”, és bár „egy kicsit zűrös helyzet”, hogy a kormány akkor akarja a Parlament elé vinni a rendeleti költségvetését, amikor az már hatályban van, reméli, „hátha” addigra bőségesebb adatokat látnak.
Mint mondta, akkorra tervezi összehívni a Parlament Költségvetési Bizottságának ülését is, ha a fideszesek, ígéretük szerint, január közepén benyújtják a Parlamentnek a rendeleti büdzsét.
