A könnyű élet reményében vándorolnak be a vadak a városokba, és különösen a vaddisznó kedveli ezt az életformát. A felborult kuka vagy a kint hagyott kutyaeledel különösen vonzó lehet a vaddisznók számára. Mivel azonban az emberek és a vadállatok tartós együttélése hagyományosan nem működik a gyakorlatban, sőt, veszélyt jelent a biztonságra, ilyen esetben bizony ki kell lőni az állatot. Így járt a Margit-szigeten tanyázó vaddisznó is.
A városba betévedő vaddisznók nem jelentenek veszélyt, amennyiben nem közelítünk feléjük – mondta el Földvári Attila, a Vadászati Védegylet főmunkatársa, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője az InfoRádiónak.
A hét közepén érkeztek a hírek arról, hogy a Margit-szigetet hatósági intézkedés miatt le kellett zárni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság hamarosan közölte: egy nagytestű vaddisznó kószál a szigeten, és az emberek biztonsága érdekében nem engednek be senkit.
A rendőrség később újabb közleményt adott ki arról, hogy a vaddisznó feltehetően már kiúszott a Margitszigetről, mert a terület átfésülésekor ugyanis nem találták meg. A forgalomkorlátozást feloldották, ám az állat este ismét jelentkezett.
A BRFK közlése szerint a Margit-sziget pesti oldalán az emberek biztonsága érdekében kilőtték a vaddisznót.
A könnyű élet reményében költözik a vaddisznó a városba
Az üggyel kapcsolatban a Vadászati Védegylet főmunkatársa egy közkeletű tévedést eloszlatva kiemelte: a vadon élő állatok nem azért költöznek be a városokba, mert az emberek elveszik az életterüket, hanem mert
rájöttek arra, hogy az emberek környezete könnyebb életet biztosít számukra a vadonnál
Földvári Attila szerint három dolog kell egy vadon élő állatnak ahhoz, hogy megmaradjon és használjon egy területet:
a búvóhely;
a víz;
és a táplálék.
Azok a fajok, melyek jól tűrik a stresszt – adott esetben az ember közelségét és az ebből eredő különböző zavaró tényezőket –, megtalálják például az elhagyott gazos telkeken búvóhelyet, a vizet a vízelvezető árokban vagy pocsolyában.
Az élelem lehet egy felborítható kuka tartalma, egy komposzt a kert végében, vagy a kutyának kint hagyott eledel, amiért az állatnak van értelme bemenni a kertbe.
Az ilyen, ember okozta stresszt jól tűrő, a fővárosba betévedő vaddisznók és rókák vadállatok, amelyek igyekeznek elkerülni az ember közvetlen társaságát. „Tudnak veszélyesek lenni, de ha mi nem közelítjük meg őket, akkor ők sem fogják a mi társaságunkat keresni.
Nekünk annyi a dolgunk, hogy ne menjünk közel
– mondta Földvári Attila.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ezeket az állatokat mindenképpen el kell távolítani, mert veszélyforrást jelentenek. A forgalmas úton vagy azok szélén közlekedési veszélyt okozhatnak, például kirohanhatnak a reggeli csúcsban az autók elé vagy a gyalogosok közé, ami balesetveszélyes. Mindez nem azt jelenti, hogy az állat támadni akar, hanem menekülni próbál, és ilyenkor minden akadályon igyekszik átjutni.
Ezekben a helyzetekben a veszélyt jelentő állatokat el lehet ejteni fegyverrel, a rendőrség adhat ki erre engedélyt a megfelelő, erre alkalmas fegyverrel és tapasztalattal is rendelkező személynek – emlékeztetett a szakember.
Földvári Attila azt is közölte, hogy a nagyobb városokban élelmet kereső vadállatokat nem lehet altatólövedékkel ártalmatlanná tenni, mert annak hatása nem biztos, és főképp nem azonnali. Egy megriadt állat pedig sokkal komolyabb veszélyt jelent a felkészületlen városlakók számára.
Földvári Attila hangsúlyozta: az állatok eltávolítása, kilövése csak „tüneti kezelés”, hiszen amíg a számukra kedvező feltételek fennállnak, étel- és vízforrások rendelkezésre állnak, addig minden ilyen városba jött róka, vaddisznó helyett lesz újabb.
