Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy amit az ellenzék -ebbe bele lehet érteni mindegyik ellenzéki pártot- csinál a 2022-es országgyűlési választások óta az totális kudarc. Brutális mértékű az infláció, Fideszék azt se tudják mit kezdjenek a tünettő tanárokkal és az ellenzék egy nyíkot sem erősödik. Ennek okaira világíthat rá a Republikon intézet elég érdekes kutatása.
A Republikon intézet elég nagy 2000 fős mintán kutatta azokat, akik az ellenzékre szavaztak 2022-ben. Elég sok megdöbbentő szám van az anyagban, nem véletlen hogy baromira nem működnek azok a stratégiák, amiket az ellenzéki pártok követnek az elmúlt időszakban.
Kezdjük azzal, hogy arra a kérdésre, hogy miért szavaztak az ellenzéki összefogás listájára csupán a csak a válaszadók 29 százaléka mondja azt, hogy mert a támogatott pártjuk részt vett benne. Ebből az következik, hogy a maradék 71 százaléknyi szavazójuk nem is rendelkezik pártreferenciával, magyarul egyik ellenzéki pártot se támogatja igazából vagy más okokból szavazott az ellenzékre.
Ez önmagában egy nagyon durva szám, de ha mellétesszük azt is, hogy az összefogás ténye közel annyi szavazót hozott az ellenzéknek, mint az ellenzéki pártok törzsszavazói, akkor nincs is nagyon további más kérdés, hogy kell-e ellenzéki közös lista. Na nézzük akkor a válaszokat:
2022-ben az ellenzékre 29 százalék azért szavazott , mert a párt, amit támogatott, tagja volt az összefogásnak 27 százalék az ellenzéki összefogást támogatta, nem
valamelyik résztvevő pártot, további 24 százalék pedig azért mert nekik volt a legnagyobb esélyük leváltani a Fideszt. A két halmaz együtt 51 százalékot tesz ki, szemben az összes ellenzéki párt 29 százaléknyi törzs szavazójával.
Ennek tükrében tehát nem meglepő, hogy az ellenzéki választók zöme azt támogatja a 2024-es önkormányzati (60%), valamint a szintén 2024-es európai parlamenti választáson (62%), hogy az ellenzék közösen induljon.
Külön érdekesség, hogy a közös Európa Parlamenti listát a DK szavazók támogatják a legtöbben (71 százalék), utána az LMP-sek (69 százaléka), majd (az önálló arcélt építő) Párbeszédesek (65 százaléka) az MSZP és a Momentum hívei pedig 61 százalékban teszik le a garast a közös lista mellett.
Az ellenzéki szavazók 53 százaléka mondja azt, hogy a közös jelölteket tárgyalásos úton kell kiválasztani, míg a válaszadók 42 százaléka előválasztás párti.
Az is érdekes, hogy a teljes ellenzéki mintában a válaszadók 71 százaléka szerint túl sok párt van az ellenzéki oldalon, abban azonban megosztottak, hogy egy erős ellenzéki pártra lenne szükség, vagy csupán egyesek összeolvadására. Azon választók akik abban bíznak, hogy az ellenzéki pártok önálló arcélt építenek tovább sikeres lesz nagyon kevesen vannak: megkérdezettek 23 százaléka szerint ugyanakkor nem baj a pártok száma.
