„Merjünk gondolkodni, nem egy olyan nagy szégyen”- mondta Hiller István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, egy cseppet beszólva az elitnek. A korábbi oktatási és kulturális miniszter az egyetemek alapítványba szervezéséről és az egyre erősödő központosításról is ki fejtette a véleményét.
Soha az életben nem fogom elfogadni, hogy vidéki tudományegyetemeink ne a magyar államéi legyenek” – kezdte véleményének kifejtését Hiller. „A magyar állam kötelessége, hogy ezeket a vidéki felsőoktatási bástyáinkat (…) tulajdonban és fenntartásban tartsa” – mondta a szocialista politikus.
Az MSZP országgyűlési képviselője szerint a baj az, hogy az egyetemek alapítványi átalakítása nem a magyar felsőoktatás színvonal-emeléséről szól, márpedig az elsődleges cél a magyar felsőoktatás javítása kéne, hogy legyen.
Hiller István bírálta a kormánypártokat, mivel durván egy év alatt 21 állami tulajdonban és fenntartásban lévő magyar egyetemet adtak alapítványi fenntartásba és tulajdonba, és amiért az általuk élethossziglanra kinevezett, sokszor aktív kormánypárti politikusokból álló kuratóriumokat tették meg az egyetemek tulajdonosává.
„Az, hogy bármely összetételű kuratórium tulajdonába kerüljön a Szegedi Egyetem főépülete, a sportpályái, és a harmadik emeleti íróasztal, azt én soha az életben nem fogom elfogadni” – fogalmazott Hiller, továbbá hozzátette: „Ez már igazán az én szakterületem, mert én a feudalizmust kutattam és vizsgáltam. (Ezek) gyönyörű XVII. századi példák, megjegyzem, az egyetemeknél ilyenek nem voltak.”
A kormány azon hivatkozására, hogy a nyugat-európai egyetemeken is ülnek aktív politikusok az egyetemek vezető testületeiben, Hiller leszögezte: azok a testületek azonban nem tulajdonosok, továbbá azokat a testületi tagokat választják, és nem kinevezik. Hazugságnak nevezte a kormánynak azt az érvelését is, hogy nyugati példák szerint az alapítványi egyetemek jobbak.
„Miért lenne az színvonalasabb oktatási irányítási struktúra, hogy a vidéki tudományegyetemeink nem a magyar államé? Ezt én nem látom be!” – jelentette ki, kifejtve: jó és gyenge állami és alapítványi intézményekre egyaránt van példa világszerte. Ismertette: „úgy tűnik”, hogy a Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az Európai Unió biztosai közötti tárgyalás eredményeként a magyar kormány „kénytelen visszalépni”, és az általa delegált és élethossziglanra kinevezett aktív politikusokat visszahívja a kuratóriumokból, illetve az élethossziglani kinevezést meghatározott időre csökkenti.
Azonban „ezzel nem oldódik meg a magyar felsőoktatás problémája” – jelentette ki Hiller. A korábbi oktatási és kulturális miniszter elutasította, hogy bármely félnek igazat adjon az Európai Bizottság és a magyar kormány vitájában; mint mondta, nem kívánja „ „A” mirelit állítás és „B” mirelit állítás” közül bármelyikre azt mondani, hogy az jobb. „Nem ebben a fekete-fehér, igen-nem politikai sakktáblában kell látni és gondolkodni” – mondta, arra biztatva: „merjünk gondolkodni, nem egy olyan nagy szégyen”.
Hiller szerint az Európai Uniónak akkor van beleszólása egy felsőoktatási intézmény tevékenységébe, ha oda európai uniós pénz kerül; egyébként maga az irányítási struktúra nemzeti hatáskörben van. A szocialista politikus szerint nem szabad elfelejteni, hogy a cél a magyar felsőoktatás színvonalának emelése.
