Saját alelnökét akarta leválta Csongrád megye közgyülésének Fideszes elnöke, de a titkos szavazáson szembement a fideszes vezetésű megyei közgyűlés a saját elnökével. Csongrád-Csanádban ál a bál.
Hívják vissza a tisztségéből Csáki Béla (Fidesz–KDNP) alelnököt: ezt kérte Gémes László elnök (Fidesz–KDNP) Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata április 14-i közgyűlésének végén, az Egyebek napirendi pont keretében. Az ülésről készült videófelvétel végén még látható-hallható, mivel indokolta Gémes László a Csáki Bélát érintő javaslatát.
Az elnök arról beszél, hogy az önkormányzat takarékoskodni akar. Az elnöki kabinet létszámát két fővel már csökkentették, és javasolja az elnökség létszámának csökkentését is. Eddig két főállású – Csáki Béla és Polner Eörs (Fidesz–KDNP) – és egy társadalmi megbízatású – Ádók János (Fidesz–KDNP) – alelnökkel működött a vezetőség.
Csáki Béla állására gondolt, amit megszüntetne. Gémes László megkérdezi Csáki Bélát, szeretné-e, hogy zárt ülésen tárgyalják ezt a témát. Csáki nem kér zárt ülést. Gémes ezt megköszöni, elmondja, hogy titkos szavazással kell dönteni, megkéri az ügyrendi bizottságot, intézkedjen. Szó van szavazólapokról, urnáról a szomszéd helyiségben.
A videófelvétel ezután megszakad – az már nincs rajta, és a jegyzőkönyvben sem szerepel, hogy Csáki Béla szóvá tette: azért egy írásbeli előterjesztés mégis kellene erről. Szirbik Imre (MSZP), aki harminc éve tagja a megyei közgyűlésnek, azt mondta, ez nem így szokás.
Ezután készült írásbeli előterjesztés – fölkerült a honlapra –, és lebonyolították a titkos szavazást. Eredményét Magyar Anna, az ügyrendi bizottság elnöke ismertette, ez már olvasható a jegyzőkönyvben.
Az ülésen 15-en voltak ott, 14-en szavaztak. Közülük 6 adott le érvényes szavazatot, négyen szavaztak igennel Csáki Béla visszahívására, ketten nemmel. És volt 8 érvénytelen szavazat.
A 12 tagú Fidesz-KDNP-frakcióból heten voltak jelen. Vagyis az elnök ötletével, hogy Csáki fizetésén is spóroljanak, nem minden kormánypárti képviselő értett egyet. A közgyűlés megállapította, hogy Csáki Béla alelnököt nem hívták vissza,
Gémes László elnök bezárta az ülést.
Csáki fizetésén mégis tudott takarékoskodni a megye. Az elnök élt azzal a jogával, hogy elvonja az alelnök feladatát, és vele együtt a főállású alelnöki tiszteletdíjat is. Az alelnöki címe megmarad. A történtekről nem számolt be a helyi sajtó.
Amióta a megyei önkormányzattól három kórházát, középiskoláit, otthonait, más intézményeit átvette az állam, már nem olyan testületként ismert, ahol igazán fontos dolgok történnek. A május 12-i és a korábbi ülések napirendjéből kiderül, mivel foglalkozik most: települési beruházások pályázatait intézi, civil szervezeteket istápol, helyi önkormányzatoknak segít, támogatja a rendőrséget, díjakat ad, programokat szervez, könyveket ad ki, ezzel erősíti a megyében élő emberek helyi identitását.
A húszfős közgyűlésben 2019 óta a Fidesz–KDNP-nek 12, a Jobbiknak 2, a Mi Hazánknak 2, az MSZP-nek 2, a DK-nak 1 és a Momentumnak is 1 képviselője dolgozik. Hallani olyan véleményt, hogy ezekre a feladatokra luxus ekkora politikai testületet fizetni. Más vélemény szerint az, hogy milyen hasznos munkát végez a (vár)megye, mindenütt a beválasztott politikusok szándékán és tehetségén múlik. Vannak tevékeny megyei önkormányzatok az országban.
Többen mondták, hogy az alelnöknek személyes ellentéte lehetett az elnökkel, inkább ezért akarta Gémes lefokozni. Azon meg, hogy ez nyílt színen és így zajlik, némely forrásunk szerint nem kell csodálkozni. A Fidesznek a megyében két erős embere is van: Lázár János építési és közlekedési miniszter és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes. Előbbi a vásárhelyi-makói, utóbbi a szentesi-csongrádi választókerület képviselője és választókerületi elnöke. Arra, mi történik a megye politikai testületeiben – a Botka László vezette szegedi és a Márki-Zay Péter vezette vásárhelyi közgyűlést kivéve – mindkettejüknek van hatása.
A megyei önkormányzatot az egészséges verseny színterének tekintik, ahol mindenki tudja, ki kinek az embere, és ahol az önkormányzati választások előtt rendeződhetnek az erőviszonyok. Egyik forrásunk szerint annak is volt jelentősége, hogy Csákit kezdő képviselőként 2019-ben alelnökké választották, és annak is van, hogy most egyik meghatározó politikus sem védte meg – és annak is, hogy a fideszesek egy része szembement az elnökkel, és sokan el sem mentek az ülésre, mert tudhatták, mi várható, és nem akartak részt venni a döntésben.
„Ahogy én láttam, nem csak minket, Csáki Bélát is váratlanul érte, amit az elnök elővezetett” – mond ellent az utóbbi vélekedésnek a Narancs.hu kérdésére Török Miklós megyei önkormányzati képviselő (DK). – Mintha nem egyeztettek volna erről előtte. Konspiratív jellege is volt a történteknek, mert a szavazóurna már elő volt készítve, de kaotikus is volt, mert az írásbeli előterjesztés akkor készült, amikor már szavaztunk. Látszott, a Fidesz-frakció sem állt az elnök mellett. Így nem is lehet előterjeszteni egy személyi döntést, az egyebek között. A leváltás indoka ürügynek tűnt, de nem hallottam arról, mi lehet a valódi indok.”
Szirbik Imre (MSZP) képviselő, Szentes korábbi polgármestere sem tudja, és nem is akarja találgatni, mi baja lett a fideszes vezetésnek Csáki Bélával. „Tényleg szóvá tettem, hogy ez itt nem így szokás, aztán a folyosón megmondtam, én érvénytelenül fogok szavazni” – mondta Szirbik. – „Amikor megválasztották alelnöknek, akkor sem kérdezték meg tőlem, mit gondolok, és most sem, amikor el akarták mozdítani. Meglehet, ezt mások is megfontolták, mert a többség érvénytelenül szavazott.”
„Az idei költségvetésünk egyensúlyban van, de előre takarékoskodunk, mert nem tudjuk, mikor lesz ismét energiaár-emelés – válaszolta a Narancs.hu-nak a Csáki leváltásával kapcsolatos kérdésre Gémes László elnök. – „Úgy gondoltam, először az elnökség saját magán spóroljon, mielőtt más eszközökhöz nyúl. Így sok millió forintot meg lehet takarítani, és Bélának volt olyan feladatköre az elnökségben, amit képviselőként vagy tanácsnokként is el tud látni, ehhez nem szükséges főállású alelnöki státusz. Folytattunk vele tárgyalásokat arról, hogyan tovább, és fölmerült az a lehetőség, hogy lemond az alelnöki tisztségről. A közgyűlés napján, pénteken reggel azonban bejelentette, hogy mégsem kíván lemondani, és tudhatott róla, mi következik, mert ő maga mondta, hogy terjesszem a visszahívását a közgyűlés elé. Ezért terjesztettem így a képviselők elé.”
A kérdésre, nem személyes ellentét miatt döntött-e pont Csáki leváltása mellett, Gémes azt mondta, nem. A ciklus elején volt vitájuk, de az nem személyes természetű volt, kettejük eltérő munkastílusából adódott. Azt megbeszélték, mindenki tette a maga dolgát.
„Alelnök maradt, viszont képviselői tiszteletdíjra jogosult.
Nagyjából ennyit is dolgozik, munka nélkül meg nem illik pénzt elfogadni”
– folytatta Gémes László. – „Nem akartam a hivatal létszámát tovább csökkenteni, vagy a fizetéseket. Ketten elmentek, és a főjegyző is, aki nem indokolta meg, miért döntött így. Egyszer majd biztosan megtudjuk, mindenesetre békében váltunk el. Idén a civileket és a rendőrséget ugyanúgy támogatni szeretnénk, ahogy eddig. A székházunk üzemeltetése sem egyszerű feladat. Tavaly az a cég, amely ezt végezte, bedobta a törülközőt. Mi fölvállaltuk a másik öt, szintén itt lévő szervezet helyett, hogy kifizetjük a villany-, víz- és gázszámlát, és tovább számlázzuk. Így január óta csak mi fizettünk, a megállapodást a többiek is aláírták, de ezután utalnak. A nyílászárók rosszak, a gázkazánok elavultak. Felmérettem az épületet, ötvenmillióba kerülne a nyílászárócsere, a gázkazán cseréje is több tízmilliós tétel, és napelemet is föl kellene szerelni, hogy ha keményebb tél jön, ne álljon meg az élet. A mostani téllel szerencsénk volt. Árammal ki tudtuk fűteni az egész házat.
Elektromos radiátorokat vett a megyei önkormányzat, ezeket én szereltem föl, tehát erre sem költöttünk.
Azért kell most takarékoskodni, mert arra nincs lehetőség, hogy a tervbe vett korszerűsítésre pályázati forrást szerezzünk az év végéig.”
Gémes a titkos szavazás eredményéről azt mondta, számított erre. Nem tudja, ki hogyan szavazott, de látnivaló, fideszesek is Csáki visszahívása ellen voltak: „Lehet ebből érzelmi kérdést csinálni. Aztán ha majd a következő költségvetésről döntünk, amit forráshiánnyal kell tervezni, akkor mit mondanak? Nekem volt egy javaslatom a költségek csökkentésére, nem fogadták el.”
Meglehet, a Csáki Bélával történtek hatása, hogy a május 12-i ülésre csak 12 képviselő jött el, több fideszes mellett távol maradt Csáki is, és ő előzetesen nem jelezte a távollétét. Amikor a napirendet tárgyalták, Szirbik Imre azt kérte, a 3. napirendi pontot – az Országgyűlés békepárti határozatának elfogadását – ne tárgyalja ez a testület, mert ebben az ügyben dönteni nem a megyei közgyűlés kompetenciája, ilyen alapon az állami költségvetésről is szavazhatnának, és ez az előterjesztés provokatív. Gémes László azt felelte, elhiszi, hogy a baloldal számára provokáció az, ha békét akar az ország, hiszen a képviselőik a brüsszeli szankciók mellett vannak, és Európában próbálják lejáratni Magyarországot. Az ő oldala ellenben abszolút békepárti. Szirbik viszontválaszában visszautasította minden baloldali és tisztességes ember nevében azt a propagandát, aminek szellemében az előterjesztés szerinte készült. A 3. pont a napirend része maradt. Amikor tárgyalták, Török Miklós (DK) módosító javaslatot fűzött hozzá, azt, hogy a közgyűlés inkább az ENSZ közgyűlésének határozatával egybevágó szövegű dokumentumot fogadjon el. Gémes és a többség ezt a módosítást nem támogatta. Amikor az eredeti javaslatról szavaztak, Szirbik és Török kikapcsolta a szavazógépét, Laczkó Zsolt (Mi Hazánk) nem gombot nyomott, így 9 igen szólt csak a nyilatkozat mellett. Utána vita alakult ki arról, hogy így megvolt-e a határozatképesség a döntéshez. Gémes azt mondta, az, hogy a DK-s és az MSZP-s képviselő kikapcsolta a gépét, még nem jelenti azt, hogy nem volt a teremben, és a képviselő uraknak lehetőségük van törvényességi észrevétellel élni a kormányhivatalnál.
Ha a hiányzó fideszesek jelen vannak, ilyen helyzet nem alakul ki.
Nem Gémes az első fideszes közgyűlési elnök, akit kellemetlen helyzetbe hoznak saját képviselőtársai.
Amikor a Fidesz-kormány az önkormányzatoktól elvett egy sor intézményt és feladatot, a megye szerepének csökkenése látványos volt Szegeden. A pártállami időkből örökölt, páternoszterfelvonós nagy megyeházát előbb félig, majd teljesen elfoglalta a kormányhivatal. A megyei önkormányzatnak költöznie kellett, sürgősen, de ez nem ment simán.
Akkor is a Fidesz–KDNP vezette többség irányította Csongrád megye közgyűlését, az elnök Kakas Béla volt. 2015 tavaszán már vizsgálták a szóba jöhető ingatlanokat, és akkor került képbe a mostani székház, a Belvedere-palota, amely részben állami tulajdonban állt, részben pedig az MSZP-é volt. Utóbbi tulajdonos miatt mintha nem tetszett volna az új hely a Fidesz–KDNP-frakciónak, és kifogásai voltak amiatt, ahogyan Kakas Béla intézte a költözést. Kakast többször is nyilvános ülésen kritizálta a fideszes frakcióvezető: Gémes László.
2015 májusában, amikor már az egész megyeházát fúrták-faragták, a költözéshez kötődő tennivalók miatt rendkívüli ülést tartottak. Az ellenzékiek jellemzően jelen voltak – az akkor már nagybeteg Simicz József (MSZP) orvosi kezelését rakatta át emiatt más időpontra, és mivel a páternosztert leállították, felesége támogatta fel az emeleti ülésterembe a lépcsőn. Hiába, mert a Fidesz–KDNP-frakció nagyobb része demonstratívan távol maradt az üléstől. Akik mégis jelen voltak közülük, majdnem mind tartózkodással szavaztak, így hiába támogatta a fideszes elnök előterjesztését a baloldali ellenzék is, nem sikerült határozatot hozni. Aztán később lezajlott a költözés.
2019-ben, az önkormányzati választások előtt kiderült, hogy Kakas és Gémes harca alapján a Fidesz döntéshozói melyiket tartják rátermettebbnek. Gémes lett a Fidesz-KDNP megyei listájának vezetője. Kakas Bélát a 17. helyre tették, így be sem került a testületbe, az volt politikai pályájának vége.
