A magyar oktatás és a magyar kultúra helyzetéről és állapotáról beszélt Hiller István a parlament ülésnapján, a beterjesztett, jövő évre vonatkozó költségvetésterv szemszögéből. Az MSZP választmányi elnöke, országgyűlési képviselője elmondta, a kormány teljesen rossz szisztémában gondolkodik az oktatással és a kultúrával kapcsolatban is.
A korábbi oktatási- és kultuszminiszter elmondta, a Fidesz egy olyan kormány-struktúrát épített ki, melyet legitimnek tart, de ennek ellenére nem ért vele egyet. Mivel az oktatásnak külön minisztériuma nincs, ezért külön tárcához tartozik a közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés kérdése is. A magyar oktatás és a nemzeti kultúra kérdése is összefüggésben áll, annak ellenére, hogy ez is egy külön minisztérium felügyelete alatt áll.
Hiller István a közoktatás ügyével kezdte felszólalását. Szerinte ez a magyar társadalom egészében egy olyan kérdéskör, melyben egy szélesebb társadalmi kör gondolkozik nap mint nap, nagy érdeklődés övezi ezt a témát a közbeszédben. Érdemes ezért megnézni, hogy a közoktatás ügyét hogyan viszi előre a jövő évi költségvetés.
A kormány 10 éve indította el a közoktatás gyökeres átalakítását, ezzel akkoriban sem tudott egyetérteni Hiller István, azonban elismerte, hogy volt mögötte elképzelés és koncepció. Ez a struktúra teljes átalakításával, államosítással és az állam dominanciájának növelésével járt.
A tanárok, diákok és szülők időről időre tiltakoznak, nem valami ellen, hanem valamiért. Ez pedig a kormány megszegett ígérete miatt van. A kormány ugyanis azt ígérte, hogy miközben több munkát követelnek a pedagógusoktól, úgy emelik a bérüket, hogy a mindenkori minimálbérhez kötik azt, így garantálva a fizetések értékállóságát.
Ehhez mérve a pedagógusok mostani követelése kimondottam méltányos, hiszen 45%-os béremelést kérnek, miközben a kormány ígérete szerint 80%-kal többet kéne már keresnie a tanároknak. A kormány azonban megszegte ezen ígéretét. Mára pedig oda jutott az oktatási rendszer, hogy a pedagógusbérek rendezése szükséges, de nem elégséges feltétele az oktatási rendszer helyrehozatalának.
Sokszor azt mondja a kormány, hogy a baloldal képviselői akadályozzák, hogy Brüsszel kifizesse azt a pénzt, amiből a kormány emelni akarja a pedagógusok bérét. Hiller István elmondta, ebben a vitában nem hajlandó részt venni, márpedig azért, mert az alap állítást nem tartja igaznak. Hiszen a magyar pedagógusok bérét a magyar központi költségvetésnek kéne állnia teljes egészségben, ezzel pedig a kormánynak szembe kell néznie.
Mivel a magyar pedagógusok bérét nem is állhatja más, csak a nemzeti költségvetés ezért Hiller István elmondta, arra kíváncsi, hogy „abban mennyi van”. A kormány részéről pedig tisztességesebb lenne az, ha azt mondanák – őszintén – „hogy ennyi van most, ezt tudjuk adni”. A kormánynak nem Brüsszelre kéne mutogatni a bérrendezés kapcsán, ráadásul a kormány is tudja, hogy egy idő után eljön a pillanat, amikor a magyar állam központi költségvetésének kell kifizetnie a pedagógusok béremelését.
A korábbi oktatási- és kultuszminiszter elmondta, a kormány a költségvetés szerint az általuk jósolt – 6%-os infláció mellett – 11,7%-ot tud biztosítani. Hiller István szerint tisztességesebb és bátrabb lenne, ha a kormány ezzel állna ki a nyilvánosság elé. Ez nettó 5,7%-os béremelést jelentene a pedagógusok számára, azonban lennének olyan részei a költségvetésnek, melyekből el lehetne venni, hogy többet biztosíthassanak a tanárok fizetésemelésére, de hosszútávon a pedagógusbérek rendezésének elmaradása biztosan szolgálja az ország érdekeit.
A kormány által elkezdett struktúraváltás pedig látványosan nem hozta el az ahhoz fűzött reményeket, hiszen nincs olyan felmérés, mely azt mutatná, hogy magasabban áll a magyar közoktatás színvonala, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ha pedig ez így van, akkor meg kellene fontolni a rendszer finanszírozásának értelmét.
Érdemes lenne azonban tágabban is értelmezni a jelenlegi helyzetet, melybe a gyermekek kerültek, hiszen a koronavírus járvány nagyon komoly hatással volt a rájuk is. Például ma már vannak olyan foglalkozások, ahol a gyermekeket mosolyogni tanítják, hiszen a maszk mögött töltött évek alatt nem volt értelme mosolyogni.
Ennek és a háború következtében kellett volna a kormánynak azon gondolkodni, hogy a járvány következményei által legerőteljesebben sújtott, kisiskolás gyermekeket hogyan fogják felzárkóztatni. Ezeknek a gyerekeknek azt kéne megtanulni, hogyan kell a betűket összekötni vagy hogyan kell leírni szavakat. „Miért nem gondolnak arra, hogy ezeket pótolni kell?” – tette fel a kérdést Hiller István. Azért lenne kiemelten fontos ezeknek az elsajátítása, mert ezen ismeretek pótolhatatlanok, az a tudás, amit ilyen alapokra építenek a későbbiekben nem lesznek stabilak.
A kormány nem akar figyelni arra, hogy a rendszerük összeomlott, nem akarnak foglalkozni a tüntetők hangjával, pedig egyre égetőbb a probléma. Hiller István elmondta, nagyon nagy szükség lenne a költségvetés közoktatási részét alapjaiban átírni, ugyanis így a színvonalesés költségvetése a közoktatásra nézve is a jövő évi büdzsé. Egy rossz szisztémába akarnak pénzt szerezni, amellett, hogy hibás a gondolat, miszerint az Uniótól kellene erre a pénz, hibás a feltevés is, miszerint a szisztéma jó. A rendszert kéne megváltoztatni, hiszen így bármennyi pénzt akarnak és ígérnek az oktatási rendszerbe, nem lesz jobb a helyzet, hiszen alapjaiban véve elhibázott a kormány elképzelése.
A felsőoktatás kérdésével kapcsolatban nem lehet egységes fenntartásról beszélni, hiszen a költségvetést tekintve van az állami felsőoktatási intézmények köre és az alapítványiaké. Hiller István elmondta, 300 ezer forinttal is többet kereshet ugyanaz az oktató, ugyanazért a munkáért, egy alapítványi egyetemen, mint egy államin.
Az alapítványi fenntartású egyetemek finanszírozását a központi költségvetés állja, mely felett egy kuratórium rendelkezik, azonban ezt a magyar adófizetők fizetik. Hogyan lehet az, hogy a magyar emberek képviselőiként a parlamentben ülő kormánypárti képviselők azt támogatják, hogy a magyar állam tulajdonában lévő egyetemen tanítók sokkal kevesebb pénzt kapjanak, mint az alapítványiak? – kérdezte az MSZP választmányi elnöke.
Hiller István a kultúráról is beszélt, elmondta, a kultúra finanszírozásának feltételei folyamatosan romlanak. A kormány ugyanis lehet, hogy adott át nagy beruházásokat is, azonban ezek fenntartási költségei igen tetemesek. Ezek mára olyan megterhelést jelentenek, melyeket nagyon nehezen tudnak fizetni. Továbbá a független színházak közül többen semmit nem kapnak a központi költségvetésből.
Ennek pedig az lehet az oka, hogy azok kormányellenes darabokat játszanak, ezt pedig nem akarja finanszírozni a kormány. Ezek azonban korábban is kormányellenesek voltak, a mindenkori kormánnyal szemben, hiszen kritikus elmék alkotják meg a darabokat. „Ez politikai diszkrimináció, költségvetési nyelven” – összegezte Hiller István. A kormánynak el kellene tudni viselni a kritikát, a véleményt, a költségvetés pedig a magyar embereké, nem a kormányé.
