A Szabad Európa számolt be arról, hogy több ezer ember futhat Esztergomban a nekik járó pénzek után, ugyanis a városnak 2004 óta saját babakötvénye volt. Ebből most kéne kifizetni az első generációknak a pénzt. Közben a város fideszes többsége egy rendkívüli közgyűlésen hatályon kívül helyezte az erről szóló rendeletet. A jogi helyzet több szempontból is furcsa, még az is lehet, hogy akár nagyságrendileg kétezer esztergomi gyerek nevében indíthatnak pereket.
„Példátlan életkezdési támogatásnak” minősítette még 2009 márciusában Meggyes Tamás, Esztergom akkori fideszes polgármestere a Szent Miklós Alap öt évvel korábban történt létrehozását, s tény hogy a története is kezd példátlan lenni.
Az alap lényege az lenne, hogy minden Esztergomban született gyermek nagykorúvá válása után három évvel – amennyiben a városban marad, és legalább érettségit vagy szakképesítést szerez – 3,3 millió forintot kapott volna. Ezt vagy lakásvásárlásra, vagy felsőfokú tanulmányok finanszírozására fordíthatta volna a kedvezményezett.
A gyermek születése után az önkormányzat szerződést köt a szülőkkel, amelyben vállalja, hogy egy kezdeti félmillió forintos összeg letétbe helyezését követően úgy egészíti ki, hogy az illető 21 éves korára összejöjjön a 3,3 millió forint.
A gyermek nagykorúvá válása után immár ő lesz a szerződő fél az önkormányzattal, a megállapodás szerint ő maga vállalja, hogy a pénzt esztergomi ingatlan vásárlására vagy felsőfokú tanulmányaira költi.
A Szabad Európa arról is ír, hogy a 3,3 millió forintot úgy kalkulálta ki az akkori fideszes önkormányzat, hogy az alap pénzét befektetik, de mint utólag kiderült, irreálisan magas banki és értékpapírhozamokkal számoltak.
Az első Szent Miklós-gyerekek idén váltak-válnak nagykorúvá, így most lenne esedékes, hogy az önkormányzat megkösse velük a szerződést. Csakhogy nem ez történt, hanem Hernádi Ádám fideszes polgármester javaslatára, a kormánypárti képviselők támogatásával
Az alappal már korábban is voltak problémák, 2010-ben a megbukott fideszes polgármester után Tétényi Éva független polgármester lépett hivatalba, aki az alap pénzügyeit is átnézette.
Ekkor derült ki, hogy egy ízben Meggyes Tamás az alap kötvényeit használta fel fedezetként egy 610 millió forintos hitel felvételéhez. A polgármester emiatt feljelentést tett elődje ellen, de ezt az ügyészség elutasította, nem marasztalták el Meggyes Tamást.
Az adósságrendezési eljárás előtt az alap pénzét a hitelt adó bank fedezetként el is vonta, emiatt Tétényi Évát jelentették fel, de a rendőrség néhány hónap múlva megszüntette a nyomozást.
Az alaphoz, amúgy már 2010 óta nem lehet gyakorlatilag csatlakozni, Sem Tétényi Éva idején, sem utána már nem is kötött új szerződéseket az önkormányzat, így az alap már csak zombiként létezett. Ha új szerződések nem is köttettek 2010 óta, az addig megkötöttek azóta is élnek. Ez pedig 1369 gyermeket érint. Nekik ha nem is 3,3 millió, de hozamok nélkül fejenként mintegy másfél millió forint járna, vagyis a várost még így is bő kétmilliárd forintos fizetési kötelezettség terheli öt évre elosztva.
Az alapot megszüntető testületi ülésen Gál Gabriella jegyző azt mondta, hogy a város elismeri az érintettek jogosultságát a pénzre, és ki is fogják fizetni, de azt nem tudta megmondani, mi lesz a forrása.
Az egyik ellenzéki képviselő Cserép János a lapnak elmondta, hogy szerinte ugyanakkor Esztergom költségvetésének kiadási oldala mintegy húszmilliárd forint egy évben, ennyi pénzből igazán lehetne találni forrást az alap további működtetésére, hiszen ez jó kezdeményezés volt.
A politikus úgy véli, jogilag bonyolult helyzet alakult ki, hiszen a város kötelezettsége volt, hogy megkeresse a szülőket és felajánlja a szerződés lehetőségét, és ez 2010 után is megmaradt. Ebből pedig az is következhet, hogy egy 2010 után született gyerek szülei – vagy ő maga – akár pert is indíthatnak az önkormányzat ellen. Esztergomban évente két-háromszáz gyermek születik, vagyis akár bő kétezer érintettről is beszélhetünk.
„Most viszont, hogy megszűnt az alap, előállt egy másik probléma: hiszen a város hiába ismeri el, hogy a már megkötött szerződések érvényesek, azokat még a gyerekek szüleivel kötötték meg. A kifizetésre viszont már a nagykorúvá váló jogosulttal kell új megállapodást kötni, ami a jegyző szerint állítólag lehetetlen magasabb törvények miatt. De ha nincs Szent Miklós Alap, akkor ki szerződik kinek a nevében?” – tette fel a kérdést.
