A 24.hu egy igencsak terjedelmes elemzésben levezette, hogy Magyarországon miért szállt el az üzemanyagár. A portál szerint komoly öngólt rúghatót a kormány az adóemeléssel
A 24.hu annak járt utána, hogy pontosan miért nálunk a legdrágább a benzin a régióban. Ráadásul még nagyot drágultak az elmúlt héten az üzemanyagok, és a piaci előrejelzések alapján a kőolaj ára további emelkedő trendet mutat így ennek nincs vége.
De nem csak ez az oka a magyarországi rekorder benzináraknak, ugyanis a magyar kormány az áfán és a jövedéki adón felül több „bújtatott” adóval sújtja a benzinkút-üzemeltető cégeket, amelyek uniós szinten máshol nem látható mértékű adót fizetnek.
A portál arra is emlékeztet, hogy jövő januártól jelentősen megnő a jövedéki adó mértéke, amely előrevetíti, hogy az összes környező országhoz képest továbbra is nálunk lesznek a legdrágábbak az üzemanyagok.
A magyarországi üzemanyag drágulás május közepétől tart a benzinkutakon, különösen az elmúlt két hétben, amikor a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett. E hirtelen áremelkedés egyedi abból a szempontból, hogy a magánautósok eddig még soha nem szembesültek egy hét alatt 30 forintos dízeldrágulással.
A portál az árdrágulás egyik okának a már kivezetett benzinársapka következményeit látja: a 13 hónapig tartó árbefagyasztás hazavágta azokat a kisebb, így nem nem tőkeerős diszkont benzinkutakat amelyek lefelé törték meg az árakat. A kisebb benzinkút-üzemeltető cégek vagy befejezték tevékenységüket, vagy elveszítették a tőkéjük oroszlánrészét és kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a nagy szereplőkkel szemben.
Majd a 24.hu szépen sorra veszi, hogy milyen adókkal is sújtja a kormány az üzemanyag szektort az ÁFÁ-n kívül. A kormányzat 2024 januárjától a benzinre és a gázolajra vonatkozóan literenként bruttó 41 forinttal emeli a jövedéki adót. E lépésnek ugyanakkor egyértelmű célja, hogy a csapnivaló helyzetben lévő költségvetés bevételi számait megnöveljék.
Az összes hazai töltőállomásra vonatkozik a jelenleg már 4,5 százalékos árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó. Magyarországon mintegy 2 ezer benzinkutat üzemeltetnek, így az ezektől beszedett kiskeradó-bevétel valószínűleg látványos összegű tétel, amelyre azonban csak a Pénzügyminisztériumnak lehet pontos rálátása.
Az energiaszolgáltatók 41 százalékos nyereségadóját a hazai szénhidrogén-kitermelők is fizetik, ami azt jelenti, hogy a vezető kúthálózat-üzemeltetőket – így a Molt, az OMV-t és a Shellt – érinti ez az adózott nyereségre vetített közteher.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében is fizetési kötelezettsége van az összes hazai kútnak. A rendszer uniós előírások alapján működik, de a magyar állam határozhatta meg, hogy mely szereplők tartozzanak a kötelezettek közé. A kormány döntése nyomán az áram és gázszolgáltatók mellett a végfelhasználóknak üzemanyagot értékesítő kis- és nagykereskedelmi cégek is bekerültek a befizetői körbe. Hozzávetőlegesen literenként 6-8 forintot tehet ki ez a költségteher, de ez a szám általánosságban nem alkalmazható az összes töltőállomásra.
A kabinet július végén döntött a „szén-dioxid kvóta adó” bevezetéséről, amely alapvetően Magyarország legnagyobb karbonkibocsátóira vonatkozik. Az üzemanyag-ágazatban érintett szereplők közül a Mol Dunai Finomítójának 22,7 milliárd forintnyi, míg a Mol Petrolkémia Zrt.-nek 12,7 milliárdos befizetési kötelezettsége keletkezik a 2022-es kibocsátás alapján, a G7.hu becslése szerint.
