Dr. Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője, ismert gazdasági szakember arra hívta fel jegyzetében a figyelmet, hogy Magyarországon a második negyed évben is zsugorodott a GDP, miközben a szomszédos Horvátországban pedig növekszik a gazdaság, nem is olyan kismértékben.
Dávid Ferenc jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2023. második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság.
A gazdasági szakember szerint az okok elég világosak: a kormány antiinflációs programja megbukott, az ipari termelés lejtmenetben (az építőipar különösen), a lakáspiac pang, a beruházások volumene és a lakosság fogyasztása zuhanórepülésben. A MÁV romokban, az egészségügy alapjáraton „ketyeg”, az oktatás rendezetlen körülményei sajnos nem javulnak.
Nincs tehát gazdasági növekedés, viszont van életszínvonal-romlás és tartós drágaság: éves szinten átlagosan 17,5 – 17,7 százalékos pénzromlással számol a kormány. A bérek és a nyugdíjak értékvesztéséről most nem is beszélve, a százezernyi minimálbéresnek és kisnyugdíjasnak nem kell hosszan magyarázni, hogy 2023-ban (is) ők a legnagyobb vesztesek.
Szükségszerű, hogy így legyen?- teszi fel a kérdést Dávid, hozzátéve, hogy a válaszadáshoz segítségemre sietett a Horvát Statisztikai Hivatal, amely a napokban adott ki a KSH-hoz hasonló tartalmú tájékoztatót:
A szakember elmondja, hogy a Horvátország gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt 2023. második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte első gyorsbecslése alapján a Horvát Statisztikai Hivatal (DZS). A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,5 százalékos volt az éves növekedés, az előző negyedévhez képest pedig 1,1 százalékkal bővült a horvát GDP.
Az idei második negyedév sorrendben a tizedik (!) negyedév volt, amelyben a koronavírus-járvány kitörése óta nőtt a GDP Horvátországban éves összevetésben. Magyarországon viszont már sorozatban a negyedik (!) negatív előjelű negyedéves GDP-értéket regisztráljuk, és nagy szerencse kell ahhoz, hogy éves szinten „O” körüli eredményt realizálhassunk- jegyzi meg a szakpolitikus
„Mellékkörülményként” említi Dávid Ferenc, hogy Horvátország 2023. január 1. napján csatlakozott az eurózónához, de az átállásnak nem lettek drámai következményei, és nem járt viharos ár-növekedéssel: nyár derekán 8,5 százalék az infláció déli szomszédunknál, míg nálunk ennek a duplája!
A horvátországi beruházások 3,2 százalékkal nőttek a második negyedévben, lassabban, mint az előző negyedévben, amikor a növekedés 3,9 százalékos volt. Magyarországon a beruházások volumene 2023 II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5%-kal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1%-kal mérséklődött.
Horvátországban a háztartások fogyasztása a második negyedévben 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, gyorsabban, mint az előző negyedévben. Hazánkban negatív előjelű a mérőszám, a kiskereskedelmi fogyasztás volumene 2023. június/2022. június viszonylatában 8,3 százalékkal csökkent.
Majd egy Orbán Viktornak igazán fájó statisztikai adattal zárja a bejegyzését a DK politikusa: A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) aktuális ranglistáján Horvátország nemzeti tizenegye jóval előkelőbb helyet foglal el (6.), mint Magyarország válogatottja (36.). Ez nem meglepetés, hiszen déli szomszédunk focicsapata az elmúlt két világbajnokságon ezüst – illetve bronzérmet nyert. Azt viszont nem tudtam, hogy a két ország gazdasági teljesítménye között ilyen nagy a különbség, ráadásul itt is a horvátok javára!
Azt már mi tesszük hozzá, hogy Horvátország úgy produkálja ezeket a számokat, hogy a 90-es évek elején szó szerint romokba került, ugyanis 1991 és 1995 között háború volt az ország területén.
