Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

Két MSZP-s képviselő Tóth Bertalan,  frakcióvezető, valamint képviselőtársa, Vajda Zoltán írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez Matolcsy Györgyhöz, aki megtörte a csendet. Egy korrekt szakmai szempontból értékelhető választ adott. 

Igaz Matolcsynak sok sansza nem is volt, ugyanis a két MSZP-s politikus azt a kérdést tette fel Nemzeti Bank első emberének: „Egyetért-e a pénzügyminiszter állításával, miszerint a megugró infláció és a 2022. őszi forintgyengülés elsődleges felelőse az Magyar Nemzeti Bank?”.

Bármilyen furcsa is, Matolcsy György a parlamenti írásbeli kérdésre adott válasza a kérdésere nem volt. S az árdrágulások okaira is magyarázatot adott: többek között kifejtette, hogy a hazai infláció 2022 közepétől elvált a régiós átlagtól, ennek okai között  bizony az Orbán-kormány lépései is vastagon szerepelnek.

Matolcsy levelében kijelenti, hogy az infláció fékezésére bevezetett ársapkák átmenetileg tompították a külső sokkok hazai árakra gyakorolt hatását, de idővel a gazdasági szereplők (termelők és kereskedők) elkezdték kompenzálni az intézkedések hatását.

A vállalatok az árkorlátozó intézkedésekből eredő veszteségeiket igyekeztek más termékek árainak emelésével és az árrések növelésével ellensúlyozni, így közvetett módon tovább emelték az inflációt.

Majd a Nemzeti Bank elnöke olyan dolgokat is kimond amit a Fidesz legszívesebben letagad: az infláció emelkedéséhez hozzájárultak a költségvetési egyenleg javítása érdekében bevezetett adóemelések is.

A 2022. júliustól érvényes adóemelések költségét (NETA, jövedéki adó, különadók) a vállalatok nagyrészt vagy teljes egészében áthárították a fogyasztókra. A 2022. júliusi adóemelések összesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez.

Matolcsy természetesen megjegyzi, hogy a magyar gazdaság energiaigénye és energiafüggősége magas, ezért az energiaárak emelkedése hazánkat különösen erőteljesen érintette. A magas energiaárak miatt romló folyó fizetési mérleg pozíció az árfolyamot leértékelődési nyomás alá helyezte.

A hazai infláció régiós tendenciáktól való elszakadásában és a gyorsuló árdinamikában jelentős szerepe volt a vállalati profitok emelkedésének is, amit szerinte a Nemzeti Bank idejében jelzett, azonban kevés sikert ért el a kormánynál.

Amúgy Matolcsy György teljes válaszát itt lehet elolvasni.


Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:
 

Mondja el véleményét a hírről, itt a komment szekcióban

HÍRHUGÓ - A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

 
 

Mondja el véleményét a hírről:

 

HÍRHUGÓ - A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

Olvassa el ezeket is: