Vajda Zoltán, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke keddi vezérszónoki felszólalását, mely a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szólt, egy tíz másodpercen át tartó csenddel kezdte, hogy szemléltesse, ennyi idő alatt pontosan 500 ezer forint veszteséget termelt a jegybank. Ez azt jelenti tehát, hogy másodpercenként 50 ezer forint vesztesége keletkezik az MNB-nek, ezt pedig ismét a magyar emberekkel fizettetik meg.
Hogyan kerülhetett ilyen kilátástalan helyzetbe a Magyar Nemzeti Bank? – tette fel a kérdést az MSZP országgyűlési képviselője. Az elhibázott gazdaságpolitikai és vezetői döntések sora is kellett ahhoz, hogy a jegybank történelmi mélypontot érjen el, Matolcsy György és Nagy Márton pedig amíg éveken át tudatosan gyengítette a magyar gazdaságot, addig a saját fizetésüket 5 millió forintra emelték.
A jegybankelnök még azt is mondta korábban, még a cseh jegybanknál is jobban végzi a feladatát az MNB, éppen ezért érdemes összehasonlítani a két intézmény működését és eredményeit. Csehországban az infláció mértéke augusztusban 8,5 százalék volt, míg Magyarországon 16,4 százalékos, így kis híján kétszer akkora volt a drágulás mértéke hazánkban.
A szeptemberi adatok sem jobbak, a mai adatok alapján 12,2 százalék az áremelkedés mértéke, a cukor ára pedig például 61 százalékkal növekedett. A két ország gazdaságának stabilitását jól jelzi, hogy a cseh korona az elmúlt évben fix árfolyamon mozgott az euróhoz képest, 24 koronát adtak 1 euróért. Eközben a magyar forint árfolyama folyamatosan ingadozott, jelenleg 390 forint egy euró.
Mindez jól mutatja, melyik ország jegybankja tudott sikeresen harcolni az infláció ellen. Ehhez hozzájárul természetesen, hogy Csehország korábban is, valóban tett a gazdaság fejlesztéséért, stabilitásának megőrzéséért, míg az MNB többek között alapítványokba szervezte ki a vagyont.
Ez azt jelzi, hogy nem dolgoztak jól azok, akik az infláció ellen harcoltak Magyarországon, élükön a jegybank vezetőjével. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy az MNB saját tőkéje 2023 júliusára mínusz 1511 milliárd forintra zuhant, ez történelmi mélypont. „A jegybank fennállása óta sosem ért el ilyen veszteséget” – szögezte le Vajda Zoltán. Tovább tetézi a helyzetet, hogy már a 2000 milliárdos veszteség felé közelít az MNB. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárra 200 ezer forint veszteség hárul.
A gazdaságpolitika irányítói szerepét azonban a kormány tölti be, így Varga Mihály pénzügyminiszter felelőssége is megkérdőjelezhetetlen. A folyamatosan megemelt költségvetési hiány, a megugró magyar államadósság és a 25 százalékig emelkedő infláció alapján kijelenthető, hogy az irányítás „nem túl jó” – fogalmazott Vajda Zoltán.
Hiába tehát az elmúlt évek uniós pénzbősége, a nulla százalékos kamatkörnyezet, a pörgő gazdaság, a kormány mégsem készítette fel az országot a nehezebb időkre. „Csak még tovább fűtötték a gazdaság belső feszültségét, a prociklikus gazdaságpolitikájuk hiba volt” – mondott ítéletet a szocialista politikus.
A kormány csak a választások miatt tette, amit tett és hitette el, hogy rendben van a gazdaság, valamint mulasztotta el a felkészülést a gazdasági szempontból problémás időszakra, ezzel pedig az embereket is becsapta a kormány. Ezt jól tükrözi, hogy a Fidesz a választási győzelmet követően kamatostul kezdte visszaszedni a választási ajándékokat. A rezsiemelés, a különadók bevezetése és az elszabaduló bolti árak minden magyar életét megkeserítették.
A nemzeti banknál felhalmozódott hatalmas veszteségért pedig vállalni kell előbb-utóbb valakinek a felelősséget, legyen az a kormány vagy a jegybank. A kedden tárgyalt törvényjavaslat alapján pedig az látható, hogy ezt a felelősséget egyszerűen elkeni a kormány. A kormány nem akar fizetni sem most, sem jövőre, ennek pedig egészen egyszerű oka van: a kormányzat felélte a magyar emberek pénzét.
Az MNB pedig szintén nem mer felelősséget vállalni és nem is tesz semmit a károk enyhítéséért. Ilyen lépés lehetne például az alapítványok megszüntetése és azokból a pénz visszavétele, hiszen ezek – minden próbálkozás ellenére – megmaradtak közpénznek, „annak a helye továbbra is a közösben van”.
13 éve lehet tapasztalni Magyarországon, hogy a döntéshozók nem felelősek semmiért, így jelenleg a jegybanki veszteségért sem. A törvényjavaslattal a kormány csak halogatni igyekszik a helyzet rendezését, valamint saját szabályaik alól akarnak kibújni. Ugyanis olyan „gumiszabályt” hoznak, mely szerint a jegybank veszteségének pótlása „elfogadható időn belül” meg kell történnie. Ez a szabályozás egyáltalán nem megnyugtató, a pénzpiaci szereplők és befektetők számára pedig kifejezetten rossz színben tünteti fel a gazdasági helyzetet.
Vajda Zoltán szerint érthető, hogy a kormánypárti politikusok közül nem szívesen veszi át senki az unió legmagasabb inflációjáért járó trófeát és a jegybank történelmi veszteségét jelképező különdíjat. Ennek nyomát minden héten látni, akkor, amikor Nagy Márton, Matolcsy György és Varga Mihály nagy nyilvánosság előtt vitatkozik egymással. Hármuk gazdaságpolitikai ámokfutása okozza a rekordmagas inflációt, a recessziót, a forintárfolyam gyengülését, a megugró költségvetési hiányt és azt, hogy a magyar családoknak egyszerűen elfogyott a pénze.
„Önök külön-külön mind a hárman csődöt mondtak a munkájukban” – szembesítette Varga Mihályékat a helyzettel Vajda Zoltán. Matolcsy György az infláció elleni küzdelemben egyértelműen elbukott, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter munkája eredményeképpen negyedik negyedévben recesszióban van a gazdaság, Varga Mihály munkájának teljes csődjét pedig jelzi, hogy meg kellett emelni a költségvetési hiányt 5,2 százalékra és teljesen szétesett a büdzsé.
Minderre a kedden tárgyalt törvényjavaslatban csupán annyit mondanak, hogy „senki nem felelős semmiért és majd lesz valahogy”, ennél azonban jobban le kellene vonni a konzekvenciákat, hiszen a javaslattal a piacokat, a befektetőket és a magyar vállalkozásokat továbbra sem nyugtatják meg, ezek a következmények pedig igazán súlyosak lesznek. Ezeket pedig, mint mindig, a magyar emberek pénztárcájából fizettetné meg a kormány.
