Idén őszre a kórházak adósságállománya meghaladta a 100 milliárd forintot, emiatt dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az egészségügyet is felügyelő belügyminiszterhez fordult.
Pintér Sándorhoz fordult írásbeli választ igénylő kérdéssel az MSZP frakcióvezetője. Dr. Tóth Bertalan szerint a kormány nem indított adósságkezelési programokat a kórházi adósságok lefaragására az utóbbi években, és nem kereste meg a kórházi adósságállomány növekedésének okait.
Korábban a Népszavában megjelent cikk szerint brutálisan megnövekedett a hazai kórházak adóssága a beszállítók felé. Dr. Tóth Bertalan szerint a probléma nem új keletű, ám az érintett egészségügyi intézmények helyzete most mintha a tavalyi évhez képest is szintet lépett volna. Az adósságállomány ugyanis tavaly ilyenkor még 60 milliárd körül alakult, ami idén őszre szinte kétszer akkora összeget tesz ki, meghaladta a 100 milliárd forintot.
A Népszava cikke azt írja: vannak olyan intézmények, amik tavaly óta semmit sem fizettek a beszállítóiknak; a százmilliárdos követelésállományon felül – ha csak a fizetési késedelem törvényben rögzített pénzügyi következményeit számolják (késedelmi kamatok, behajtási költségátalány) – a kapcsolódó járulékos többletteher további tízmilliárd forint körüli összeg.
„De ennél extrémebb adatokat is találunk, ha az egyes intézmények pénzügyi helyzetét vesszük szemügyre: a lap beszámolója szerint az Országos Mozgásszervi Intézetnek például tavaly augusztus végén 83 millió forint adóssága volt, ami idén már 537 millió forintra emelkedett” – írta az MSZP frakcióvezetője, aki szerint bár a felmerült probléma rendkívül sokrétű, és annak kialakulását számos tényező befolyásolja, az egészségügyi közgazdászok alapvetően egyetértenek abban, hogy abban a kormányzati felelősség is felvethető.
Dr. Tóth Bertalan tüneti kezelésnek minősítette, hogy az adósságokat időről-időre valamennyire konszolidálja a kormány, de az ismételt kialakulás okainak elhárítására nem tesz kísérletet. „Elmulasztották egy olyan, az eladósodás okaira fókuszáló fokozatos adósságfelszámolási program indítását, ami alkalmas lehet az adósságállomány kialakulásának megszüntetésére.
Így nem is kerülhetett soha megoldásra, hogy szétválasszák egy-egy intézményben az eladósodáshoz vezető okokat. A legtöbb esetben nem világos például, hogy vajon egy-egy költséges szakterület, az elégtelen finanszírozás vagy éppen a menedzsment elhibázott gazdálkodása vezetett ahhoz, hogy egy adott intézmény adóssága újra és újra kialakul” – írja az írásbeli választ igénylő kérdésében a szocialista politikus, aki két kérdést is feltett Pintér Sándornak:
Milyen okok vezettek ahhoz, hogy a kórházak adósságállománya szinte megduplázódott a tavalyi évhez képest? Mikor indítanak olyan adósságfelszámolási programot, ami alkalmas a kórházi adósságok újratermeléséhez vezető okok feltárására?
