Az áremelkedések mértéke csökken, nem az árak csökkennek – szögezte le a szerdai Egyenes beszédben Korózs Lajos, az MSZP alelnöke. Elmondta, a kormánynak egész évben lett volna mozgástere az embereket pénzhez juttatni, azonban ezt elmulasztotta, ez pedig jelentősen megnehezítette a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok mindennapjait.
Az éves inflációs ráta várhatóan meg fogja haladni a 18 százalékot, novemberre nem valószínű, hogy egyszámjegyűvé olvad a drágulás mértéke. Korózs Lajos emlékeztetett, még mindig inflációról beszélünk, tehát áremelkedésről, jelen esetben csak az árak növekedésének mértéke csökken, nem az infláció.
Hosszú idő óta szeptember volt az első olyan hónap, amikor a nyugdíjas fogyasztói árindex a lakosság egészére mért drágulás mértéke alatt teljesített, ezt elsősorban az okozta, hogy a háztartási energiaárak csökkenésnek indultak, a vezetékes gáz és az elektromos áram ára esett.
Ezek pedig a nyugdíjasok fogyasztói kosarában igen nagy részt képeznek. Továbbá vannak olyan élelmiszeripari termékek is, melyek esetében nem volt olyan nagy az áremelkedés, mint például a cukornál, mely 60 százalékkal drágult. Azonban több, mindennapi főzéshez szükséges élelmiszerek, a zöldségfélék és a fűszerek ára tovább emelkedett.
A továbbra is jelentős infláció miatt már nyáron béremelést kellett volna adnia a kormánynak, ebben a kérdésben pedig mióta a Fidesz kormányoz, minden esetben ők dönthetnek, nem a munkáltatók. A fizetések emelkedésére nagy szükség lett volna, hiszen a minimálbér és a bérminimum emelkedésének mértéke jelentősen elmaradt az átlagbérétől, ez azt jelenti, hogy a magas jövedelműek még többet kerestek, míg a kisjövedelműek bére stagnált.
Korózs Lajos kiemelte, Magyarországon volt a régióban a legnagyobb a vállalkozások profitrátája, így az infláció emelkedésében a cégek is közre játszottak, hiszen a profitéhség egyértelműen növelte a drágulás mértékét is.
Az MSZP követeléseinek tehát van helye és szükség is volna rá, a kormánynak pedig lenne mozgástere eleget tenni ezeknek. A szocialista politikus szerint az csak „egy ócska szöveg”, amikor a jegybank, a kormány és a pénzügyminiszter egymásra mutogat a siralmas gazdasági helyzet miatt.
Az MSZP alelnöke emlékeztetett, már februárban látható volt, a 20 százalékos reálbér-csökkenés mellett párhuzamosan zajlik a forint elértéktelenedése, a forint vásárlóerejének csökkenése és az árak emelkedése. Ez a folyamat kitartott az év közepéig, ekkor – teljesen jogosan – követelték a szakszervezetek az évközbeni minimálbér és garantált bérminimum emelését.
A kormány emellett rossz döntéseket is hozott, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése is csak tovább növelte az inflációs várakozásokat. A kormány elkalibrálta magát az ÁFA-bevételekkel, hiszen az emberek pénzének értéke egyre csak csökkent, egyre kevesebbet vásároltak, ezért pedig jóval kevesebb forgalmi adóbevétel folyt be a költségvetésbe, mint amennyire a kormány előzetesen számított.
A kormánynak lett volna lehetősége pénzhez juttatni az embereket, például a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelést előbbre hozni és két részletben kifizetni. Így nem csökkent volna 10-13 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom és a belföldi turizmus sem. „A kormánynak lett volna lehetősége – nem is kevés – pénzhez kellett volna juttatni a vállalkozásokat, pénzhez kellett volna juttatni az embereket és olyan intézkedéseket hozni, amelyek az inflációt törik lefelé, hónapról hónapra, a jelenleginél sokkal drasztikusabban” – zárta gondolatait az MSZP alelnöke, Korózs Lajos.
