Orbán Viktort tegnap választotta meg a Fidesz ismét 2 évre pártelnöknek, beszédében tett egy megdöbbentő megjegyzést, aminek a lényege az volt, hogy sem most sem 2025-ben nem kíván még visszavonulni
Tegnap már írtunk arról, hogy Orbán Viktor tegnapi beszédét, egy bakival kezdte. Azonban beszédében volt egy érdekes gondolat menet, amin sokan felkaphatták a fejüket. A nyilvánosság vajnyi keveset tud a Fidesz és holdudvarában folyó politikai játszmákról.
Az, hogy vannak ilyenek borítékolhatók, mint ahogy az is, hogy Orbán csak úgy cél nélkül nem mond mondatokat. Orbán beszédében arról beszélt, ugyanis hogy menet közben nem váltunk lovat, különösen akkor nem, ha jó irányba húz és van még benne szufla.
Majd Orbán leszögezte, hogy van még benne és a kormányban szufla bőven, és ezzel a következő 2 és fél évet biztosan végig tudják csinálni, aztán a 2025-ös kongresszuson döntünk a hogyan továbbról- fogalmazott hozzátéve, hogy segítendő a potenciális aspiránsok mérlegelését, hogy a legjobb korban van és 2025-ben is a legjobb korban és a legjobb karban is lesz.
Hogy ezek a mondatok tegnap elhangoztak Orbán Viktortól arra lehet következtetni, hogy a vele kapcsolatos kritikák a Fidesz háza táján belül fokozódhatnak. Hogy pontosan kinek vagy kiknek üzent a Fidesz elnöke nem tudni, de érdekes hogy pont a kongresszus hetén jelent meg egykori jobbkeze, Matolcsy György könyve, amiben éles kritikát mond Orbánról.
Matolcsy ebben azt írja, hogy a miniszterelnök időnként felvet egy új célt, jövőképet, de ezek nem mérhetőek, vagy délibábnak tűnnek, vagy finoman szólva is megtévesztőek.
Matolcsy György szerint a párás szemű, minden kételkedéstől mentes csodálók négyévente a győzelem éjszakáján érthetőek, de ha ez még évekig tart, akkor a rendszer eltéved. Szerinte ez történt Magyarországon, és ezért nem állunk nyerésre a 2020-as évtizedben, sőt, úgy véli, ha 2030-ra így folytatjuk, akkor az Európai Unió leggyengébb öt tagállama között találjuk majd magunkat.
A jegybank elnök szerint „a kritikusan és önállóan gondolkodó magyarok” helyeslik nézeteit, míg „a kormányzó politikai elit, főként a Miniszterelnök köréből” képviseli az ellenérzéssel bírók táborát. Az utóbbiak ahogy fogalmazz: nem a tényeket cáfolták, nem az új megközelítéseket rótták fel a szerzőnek, hanem azt, hogyan mer kritikusan szólni egyes kérdésekről, és főként azt, hogyan meri számonkérni „a rendszertől – amelynek tagja – a kormányzás gyengeségeit”.
Matolcsy leszögezi, hogy a miniszterelnök körei minden jobbító kritikában árulást szimatol, és tévedhetetlennek látja a miniszterelnököt. Sem a miniszterelnök, sem ő nem tévedhetetlen. Mindenkinek szüksége van visszajelzésre, vitára, javaslatokra. „Minél többször szerez többséget, sőt kétharmadot egy politikai erő, annál nagyobb szüksége van vitákra, alternatívákra” – írta a jegybankelnök.
