Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Európai Unió továbbra sem kívánja tűrni a magyar kormány jogállamisági problémáit. A Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság már felkérte illetékes szerveit, hogy dolgozzák ki azt az új pénzosztási rendszert, amely megkerülné a nemzeti kormányokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten az Európai Parlamentben beszélt egy ilyen „intelligens feltételrendszer” bevezetéséről, amely lehetővé tenné az uniós források célzott eljuttatását, akár a zárolt támogatások esetében is.
Orbán Viktor erre a szokásos pénteki rádiós interjújában reagált. Szerinte nincs ok aggodalomra az uniós források miatt, és biztosra vette, hogy a Magyarországnak járó pénzek végül megérkeznek. Hozzátette: „Az a pénz, amit nem kaptunk meg a ’25, ’26-os években, azt meg kell kapnunk a ’27-’28-as években, egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, mert nem járulok hozzá.”
Brüsszel nem veszi komolyan Orbán fenyegetéseit
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Orbán fenyegetései mára elvesztették hatásukat. „A 2020-as tárgyalások idején is fenyegetőzött vétóval és egyebekkel, de végül lett jogállamisági mechanizmus és költségvetés is. Brüsszel már beárazta ezeket a kijelentéseket” – vélekedett Lattmann.
A Népszava információi szerint a Bizottság már el is kezdte kidolgozni az alternatív pénzosztási rendszer részleteit. Halmai Katalin EU-s szakértő elmondta, hogy az új rendszer elsősorban a felzárkóztatási és fejlesztési forrásokat érintené. Magyarországnak ebben a hétéves költségvetési ciklusban mintegy 20 milliárd euró járna, de ennek egy jelentős részét a jogállamisági eljárások miatt befagyasztották.
Alternatív pénzosztási mechanizmus
Az Európai Parlamentben tett bejelentés szerint a cél egy olyan mechanizmus létrehozása, amely lehetővé teszi az uniós pénzek közvetlen elosztását a kormányok közbeiktatása nélkül. Halmai szerint az új szabályrendszer elsősorban a magyar kormányt érintené, de más tagállamokra is alkalmazható lenne, ha hasonló problémák merülnének fel.
A rendszer jogi formája kulcsfontosságú: ha jogszabály születik róla, akkor ahhoz az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. Azonban ha a Bizottság saját hatáskörében tartja a források átcsoportosítását, további jóváhagyás nem lesz szükséges.
A javaslatok között szerepel például, hogy civil és szakmai szervezetek, vagy akár az Európai Beruházási Bank vehesse át az irányító hatóság szerepét. Ez csökkentené a kormányzati befolyást, és biztosítaná, hogy az uniós források ténylegesen a megfelelő célokra legyenek felhasználva.
Miközben Brüsszelben zajlik az új mechanizmus kidolgozása, Orbán Viktor továbbra is magabiztosan nyilatkozik az uniós pénzek érkezéséről. Azonban a jelek szerint az Európai Unió kész határozottan fellépni a jogállamisági normák védelmében, és ehhez akár meg is kerülheti a magyar kormányt.
A következő hónapokban eldőlhet, mennyire lesz hatékony az új rendszer, és hogy sikerül-e megfékezni a jogállamisági problémákat Magyarországon. Egy dolog azonban biztos: Brüsszelben egyre kevesebb türelmet tanúsítanak az Orbán-kormány felé.
