A magyar vasúti közlekedésben jelentős átrendeződés zajlik: a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) május végéig több mint 800 kilométernyi vasútvonalat vesz át a MÁV-tól. Az átállás érinti a Nyugat-Dunántúl számos fontos vasútvonalát, például a Székesfehérvár–Szombathely, a Veszprém–Győr, a Pápa–Csorna, valamint a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba vonalakat. A döntés az infrastruktúra-kezelés és a személyszállítás színvonalának javítását célozza, de komoly kérdéseket is felvet a GYSEV működési modelljével és forrásaival kapcsolatban.
A GYSEV, amely eddig főként az osztrák-magyar határ menti vasútvonalak üzemeltetésére koncentrált, az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővítette hálózatát. 2001-ben a Sopron–Szombathely vonal, majd 2006-ban a Szombathely–Szentgotthárd szakasz, 2011-ben pedig további vonalak kerültek át a kezelésükbe. Most az újabb bővítéssel közel megháromszorozódik a társaság által kezelt hálózat hossza, ami új működési szintet jelent a soproni központú vállalat számára.
A terjeszkedés mögött az állami stratégia áll. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) megerősítette, hogy a Strabag üzletrészének megvásárlásával a magyar állam kétharmados többségi tulajdonossá vált a GYSEV-ben. A cél az, hogy a GYSEV regionális jelentőségű vasúttársasággá váljon, amely nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa számára is előnyös szolgáltatásokat nyújt.
Az átvétel azonban nem jár automatikusan megnövekedett forrásokkal. A GYSEV jelenleg az országos infrastruktúra-kezelési költségvetés 9%-át kapja, ami a tervek szerint 18%-ra nőne. Szakértők szerint azonban ez még mindig elmarad az ideális, 29%-os aránytól, amely a hálózat mérete és a vonatforgalom alapján indokolt lenne. A járműállományt továbbra is a MÁV-Start Zrt. biztosítja, ami kérdéseket vet fel az átvett vonalak minőségi működtetésének lehetőségeiről.
A magyar vasút válságos állapota közismert. Az MSZP már korábban is javasolta, hogy a MÁV által nehezen fenntartható nyugat-magyarországi vonalakat adják át a hatékonyabb működési modellű GYSEV-nek. A párt szerint a GYSEV bizonyított a szolgáltatás színvonalának emelésében, azonban további források nélkül fennáll a veszélye, hogy a GYSEV „elmávosodik,” vagyis elveszíti jelenlegi hatékonyságát.
Az átállás részeként 900 munkavállalót is átcsoportosítanak a GYSEV-hez. Ők főként a pályaműködtetés, beruházások, gazdasági ügyek és humánerőforrás területéről érkeznek, nem pedig a személyszállításban közvetlenül részt vevő szektorokból. Az átadás célja, hogy csökkentsék a GYSEV-re háruló terheket, de a pénzügyi háttér és az infrastruktúra állapota továbbra is kritikus pont marad.
Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette, hogy a GYSEV-nek regionális szereplővé kell válnia, amely a magyar és osztrák polgárok mellett a közép-európai térség számára is meghatározó szolgáltató lesz. A GYSEV december 16-án tartandó munkavállalói karácsonyi ünnepségén várható a változások hivatalos megerősítése, amelyen Lázár János is díszvendég lesz.
Bár az átvett vonalak üzemeltetése és fejlesztése hosszú távon jelentős előrelépést hozhat, a GYSEV sikeressége nagymértékben múlik a megfelelő anyagi és technikai támogatáson. Az állam felelőssége, hogy ne csupán feladatokat, hanem eszközöket és forrásokat is biztosítson a társaság számára.
Az új fejezet a GYSEV történetében lehetőséget jelent a nyugat-magyarországi vasúti közlekedés színvonalának javítására, de csak akkor, ha a bővítés nem csupán mennyiségi, hanem minőségi változást is hoz. A jövőben kulcsfontosságú lesz, hogy az infrastruktúra-fejlesztés, a járműpark korszerűsítése és a finanszírozási rendszer összehangoltan támogassa a GYSEV működését.
