Budapest négy legfontosabb pályaudvarának és környező területeinek sorsa forog kockán a kormány által előterjesztett tervezet kapcsán, amely komoly aggodalmakat keltett a városfejlesztési és közlekedési szakemberek körében. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, „évszázados ingatlanpanamának” nevezte a javaslatot, amely szerinte alapvetően változtathatja meg Budapest városképét és közlekedési hálózatát.
A terv lényege: 99 éves bérbeadás magánbefektetőknek
A kiszivárgott információk szerint a MÁV, Lázár János utasítására, 99 évre magánkézbe adná a Nyugati, Keleti, Déli és Kelenföldi pályaudvarok területét, valamint az ezekhez tartozó értékes ingatlanokat. A területek összesen 89 hektárt tesznek ki, ami nagyobb, mint Budapest szűken vett belvárosi területe.
A bérbeadás célja hivatalosan az állomásépületek felújítása, de Vitézy szerint a kiírások – amelyek mindössze hétoldalasak – nem tartalmaznak konkrét városfejlesztési vagy közlekedési előírásokat. A magáncégek így szinte teljes szabadságot kapnának a területek hasznosításában, miközben az épületek használatáért nem kellene fizetniük.
Kulcsfontosságú területek kerülhetnek magánkézbe
A tervezet alapján az alábbi ingatlanrészeket érinti a bérbeadás:
Nyugati pályaudvar: a csarnok, a vasútüzemi terület és a Podmaniczky utcai sáv egészen a Dózsa György útig.
Keleti pályaudvar: a csarnok és környezete, beleértve a Vágány utcai kocsijavítót.
Déli pályaudvar: az egész pályaudvar és a környező, Mészáros utcai területek.
Kelenföldi pályaudvar: az állomás és a környező fejlesztési területek.
Közérdeket veszélyeztető döntés?
Vitézy Dávid a közösségi médiában hangsúlyozta, hogy ezek a területek Budapest városfejlesztése és közlekedése szempontjából kulcsfontosságúak. Hozzátette, hogy a tervezet nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli fejlesztéseket is ellehetetlenítheti.
„A fejlesztések sikere alapos tervezésen és közérdekvezérelt döntéshozatalon múlik. A mostani tervezet viszont a magánbefektetők szabad döntésére bízza, mi valósul meg az elkövetkező évszázadban” – fogalmazott.
Vitézy példaként említette Bécs főpályaudvarát, amely állami és önkormányzati együttműködésben valósult meg. Véleménye szerint a magyar tervezet nem veszi figyelembe a városfejlesztési potenciált és a közlekedési szempontokat, ami súlyos következményekkel járhat Budapest számára.
Nemzetközi visszhangot keltő tender?
Vitézy drámai hangvételű kritikájában kiemelte: „Egy hétoldalas bevásárlócédula alapján felkínálni 99 évre Budapest belvárosának legértékesebb barnamezős területeit magánérdekeknek a fejlődő világ legkorruptabb országaira jellemző gyakorlat.” Hozzátette, hogy egy ilyen egyoldalú tender még Afrika vagy Latin-Amerika számos országában is megdöbbenést váltana ki.
Mi lesz Budapest jövője?
A tervezet körüli viták középpontjában az áll, hogy a magánbefektetők előtérbe helyezése mennyiben szolgálja Budapest hosszú távú érdekeit. A főváros egyik legfontosabb kérdése, hogy az állam és az önkormányzat képes lesz-e közösen olyan megoldást találni, amely biztosítja a közérdek védelmét, miközben előmozdítja a város fejlődését.
A javaslat részleteiről és hatásairól várhatóan további heves viták zajlanak majd a politikai és szakmai közéletben.
