Teljesen ingyen és mindennemű kötelezettségvállalás nélkül juthatnának magánbefektetők az ország legnagyobb pályaudvaraihoz – állítja Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pályázat szigorúan szabályozott lesz, és az állami tulajdon megmarad. Az ügy komoly vitát gerjesztett a hazai politikai és szakmai közéletben.
Magánkézbe kerülhetnek a pályaudvarok?
A vita középpontjában az áll, hogy a MÁV 99 évre biztosítaná bizonyos területeinek hasznosítási jogát magánbefektetők számára. Lázár János az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kifejtette, hogy a pályázati folyamat átlátható és szigorúan szabályozott lesz, a cél pedig a pályaudvarok és környezetük modernizálása, miközben az ingatlanok tulajdonjoga állami kézben maradna.
Példaként említette a Westend bevásárlóközpontot, amely korábban jelentős nyereséget hozott, miután a magyar állam eladta a telket. Lázár hangsúlyozta: ezúttal nem eladásról, hanem közös vállalatról lenne szó, amelyet magyar magánbefektetőkkel hoznának létre. A projekt célja, hogy az állomások funkcióit részben megtartsák, az üresen álló területeket pedig kereskedelmi célokra hasznosítsák.
Vitézy: „Ez rablóprivatizáció”
Vitézy Dávid élesen bírálta a terveket, a ’90-es évek rablóprivatizációjához hasonlítva az elképzelést. Az ATV Start című műsorában példával érzékeltette a helyzetet:
„Mondjuk önnek van egy lakása. Én azt mondom, 99 évre átvenném öntől, bérleti díjat nem fizetek, vételárat sem fizetek, és azt se vállalom, hogy a konyhát felújítom. Ön ezen jól járna?”
Vitézy állítása szerint a pályázati dokumentációban semmilyen fejlesztési kötelezettség nincs rögzítve. Hozzátette: az átláthatóságot is megkérdőjelezi, mivel a nyilvánosságra hozott anyagok mindössze néhány oldalnyi leírást tartalmaznak, térképvázlatokkal kiegészítve.
Mi lesz a legnagyobb pályaudvarokkal?
A tervezett fejlesztések az ország legforgalmasabb pályaudvarait érintik, így a Nyugati, Keleti és Déli pályaudvart, valamint Debrecen, Szeged és Győr állomásait. Lázár János szerint az átalakítások célja, hogy jobb körülményeket teremtsenek az utasok és a vasúti dolgozók számára, miközben az állam gazdasági hasznot is remél a magánbefektetőkkel való együttműködésből.
Vitézy azonban arra is rámutatott, hogy a tervezett fejlesztések helyett korábban megítélt uniós forrásokat hagytak veszni. A Nyugati pályaudvar felújításához szükséges uniós támogatást például elvetették, amikor Lázár leállította Budapest vasúti beruházásait, a déli körvasút kivételével. Vitézy szerint ez a döntés is azt támasztja alá, hogy magánérdekek kerülhettek előtérbe.
Privatizáció vagy sem?
Az egyik legnagyobb vitapont az, hogy a kezdeményezés privatizáció-e. Lázár János szerint nem, hiszen a területek tulajdonjoga állami kézben marad. Vitézy azonban úgy véli, hogy ez csupán játék a szavakkal, mivel az ingatlanok hasznosítási joga közel egy évszázadra kerülne magánkézbe.
A vita mindkét oldalon erős érvekkel zajlik, de egyértelmű, hogy az ügy komoly hatással lehet az ország vasúti közlekedésének jövőjére, valamint az állami és magánszféra viszonyára. Az első ajánlatokat 2025. január 31-ig lehet benyújtani, így a következő hónapokban várhatóan tovább fokozódik a diskurzus.
