Az Európai Bizottság hétfői határozatával fenntartotta a jogállamisági elvek megsértése miatt korábban bevezetett uniós forrászárolási intézkedéseket Magyarországgal szemben. A döntés hátterében a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban fennálló összeférhetetlenségi kockázatok elégtelen kezelése áll.
A Bizottság korábban részletesen ismertette a szükséges reformokat, amelyekkel a magyar kormánynak orvosolnia kellett volna a kifogásolt hiányosságokat. A mostani döntés szerint a december 2-án bejelentett magyar törvényi változások nem elégségesek.
A jogállamisági eljárás Magyarország ellen több mint két éve, 2022 decemberében indult meg, amikor az Európai Tanács a Bizottság javaslatára 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást fagyasztott be. Ezzel párhuzamosan további több milliárd euró maradt elérhetetlen a közös feltételrendszerek nem teljesítése miatt.
A helyreállítási alapból (RRF) érkező támogatások sorsa még nehezebb helyzetben van. Az összes úgynevezett „szupermérföldkő” teljesítése nélkül Magyarország nem fér hozzá az innen lehívható 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz, valamint 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelhez.
A források zárolásának következményei
Jelenleg három fő probléma áll a forrásvesztés mögött:
Jogállamisági eljárás: A 6,3 milliárd eurónyi forrás zárolva maradt, mivel a magyar kormány nem orvosolta a korrupciós és átláthatósági hiányosságokat. Amennyiben a helyzet nem oldódik meg, év végén 1,1 milliárd eurót veszítünk el véglegesen.
Tematikus feltételek: Az akadémiai szabadság, az LMBTQ-közösség jogainak korlátozása, valamint a menekültügyi hiányosságok miatt további 2,7 milliárd eurót tartanak vissza.
Szupermérföldkövek: Az RRF-ből származó forrásokhoz Magyarország addig nem fér hozzá, amíg az összes feltételt nem teljesíti. Ez jelenleg kizárja az országot 6,5 milliárd euró lehívásából, miközben a kormány már előlegként felvett 920 millió eurót.
Bár a helyzet aggasztó, a magyar kormány továbbra is hangoztatja, hogy az uniós források elmaradása nem jelent drámai problémát, a kiesett pénzeket piaci forrásokkal pótolhatják. Azonban ezek lényegesen drágább finanszírozási lehetőséget kínálnak, és hosszú távon nem szolgálják a gazdaság stabilitását.
Az EU-s források nélkül Magyarország gazdasága egyértelműen veszít növekedési lendületéből. Az elmúlt években a támogatások kulcsfontosságú szerepet játszottak. Az Eurostat adatai alapján a 2010–2020 közötti időszakban a 46,5 milliárd euró uniós forrás 36,8 milliárd euró GDP-növekményt eredményezett. Az uniós támogatások elmaradása már most is érződik az állami beruházások visszaesése miatt, ami különösen az építőipart sújtja.
A jogállamisági viták és az uniós támogatások körüli patthelyzet komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat. A Bizottság határozata újra világossá tette, hogy Magyarországnak nincs sok ideje:
Ha 2024 végéig nem teljesíti a feltételeket, akkor először fordulhat elő, hogy Magyarország vissza nem térítendő támogatásokat veszít el. A hiányzó forrásokat piaci hitelekkel lehet pótolni, amelyek jelentős terhet jelentenek a költségvetésre.
