Továbbra sem vehetnek részt a modellváltó egyetemek az Erasmus programban, az Európai Bizottság szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működése ugyanis továbbra sem megfelelő. A döntés ellen több egyetem is keresetet nyújtott be a bíróságon.
Hiába jönnek tehát az ünnepek, a felsőoktatás terén nem lehet jó hírekről beszámolni, belátható időn belül ugyanis nem tűnik megoldhatónak az Erasmusból kizárt egyetemek helyzete. Hiller István kiemelte, most dőlt el az, hogy a 2025 szeptemberében induló tanévre sem fognak tudni külföldre menni a fiatalok és több mint valószínű, hogy a 2026-os választásokig ez nem fog megoldódni, ez pedig azt is jelenti, hogy 2027-ben sem tudnak majd a külföldi tanulás lehetőségével élni a modellváltó egyetemeken tanulók.
Az Erasmus az Európai Unió egészét tekintve az egyik legsikeresebb kezdeményezésnek mondható, mióta kezdetét vette a program, 9 millió diák vett abban részt, a csúcsidőszakban évente 700 ezer diák töltött hónapokat más országban.
Hiller István szerint a kormánynak megkérdőjelezhetetlen a felelőssége a történtekben, ugyanis alig egy év alatt szervezte át az egyetemek fenntartását alapítványi kezekbe, ennek körülményei pedig aggályosak voltak.
Az unió döntésének hátterében több minden meghúzódik, ilyen az a bizalmatlansági viszony is, mely a magyar kormánnyal kialakult. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy az egyetemek alapítványai vezetésében hemzsegtek a kormánypárti politikusok.
A modellváltást megelőzően az előzetes normakontroll eszközét kellett volna alkalmazni, melynek lényege, hogy mielőtt bevezetésre vagy elfogadásra kerül valami, annak következményeiről megkérdezi az érintetteket a kormány. Így érthetetlen, hogy ezt miért nem tette meg a Fidesz.
A kormány felelőtlensége miatt most magyar hallgatók és kutatók tömegei szenvednek. Hiller István azonban rámutatott, a kutatók nem maradnak munka nélkül, hiszen globális verseny folyik a tudásért. Így mindennek a következménye az lesz, hogy a legélesebb eszű magyar kutatók és tudósok külföldön fogják folytatni tevékenységüket.
A kormány a Pannónia programot indította el az Erasmus helyettesítésére, ez azonban nehezen összehasonlítható az uniós csereprogrammal. Az oktatáspolitika célja az kell legyen, hogy ez EU-s vérkeringésbe a hallgatókat, a kutatókat és egyetemeket is visszaszervezzék.
Az elmúlt hetekben derült ki az is, hogy ugyan más konstrukcióban, de a BME is modellváltáson esne át. Hiller István emlékeztetett, a Műegyetem nemzetközi szinten is hatalmas elismertséggel büszkélkedhet, majd azzal folytatta, az egyetem rektora szerinte rendkívül bölcs módon igyekszik elkerülni, hogy az intézmény a modellváltó egyetemek sorsára jusson, hiszen ez megfojtaná az egyetemet, lévén, hogy ez az intézmény rendelkezik a legtöbb uniós projekttel.
A megalkotott konstrukció a modellváltásra már Hiller István szerint is biztatónak tűnik, hiszen ennek a lényege, hogy közvagyon megszerzése nélkül, ettől teljesen elhatárolódva biztosítaná a modellváltást. Ha ez az ötlet elnyeri az uniós döntéshozók tetszését is, akkor ígéretes lehet a BME elképzelése.
