Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában tett kijelentései egyértelműen rámutatnak a jelenlegi helyzet fonákságára. A történet középpontjában egy karácsonyi ajándékozási akció áll, amely során Magyar Péter és csapata több gyermekotthonba vitt volna ajándékokat. Az események azonban meglehetősen messze kerültek attól a szellemiségtől, amely a karácsonyhoz, az örömszerzéshez és a jóakarathoz köthető.
Az államtitkár elismerte, hogy a gyermekek végül nem kapták meg az ajándékokat – ennek oka szerinte az volt, hogy az adományozóknak nem volt megfelelően aláírt adományozási szerződésük. Miközben Fülöp a protokoll betartását és a bürokrácia szükségességét hangsúlyozta, az ilyen típusú hozzáállás sokak szerint alapvetően kérdéseket vet fel. Vajon tényleg ez a leghatékonyabb és legemberközelibb módja az adományozási folyamat szabályozásának? És vajon érthető-e az, hogy Fülöp Attila ezek után népszerűbbnek és igazolhatónak hiszi tetteit a közvélemény előtt?
„Nem jó szívvel tesszük” – de mégis megteszik?
Az államtitkár azt mondta, nem jó szívvel akadályozzák az ajándékozást, de egyúttal nettó provokációnak minősítette Magyar Péterék kezdeményezését. A megfogalmazás azonban arra enged következtetni, hogy Fülöp és a minisztérium a szabályok bürokratikus érvényesítése mögé próbál bújni, miközben elismeri, hogy ezzel szándékosan akadályozzák az ajándékok célba juttatását.
Ez a kettős beszéd aligha képes szimpátiát kelteni a közvéleményben. Az emberek joggal várnák el, hogy ilyen helyzetekben – különösen egy karácsonyi akció során – az ésszerű rugalmasság, a gyermekek érdekének előtérbe helyezése és a józan ész vezérelje a döntéshozatalt, nem pedig a szabályok kicsinyes betartatása.
Milyen üzenetet küld ezzel a Fidesz?
Magyar Péter szerint az államtitkár saját korábbi ígéretei ellenére nem tett eleget a felajánlások továbbításának, aminek következményeként az ajándékok jelenleg egy főigazgatóság raktárában porosodnak. Ez a helyzet nem csupán a jó szándékú adományozóknak, hanem a támogatásra szoruló gyermekeknek is megalázó. A politikai döntéshozók ezek után hogyan várhatják el, hogy az emberek bizalommal forduljanak hozzájuk, amikor a bürokratikus akadályok még az alapvető segítő szándékot is gúzsba kötik?
Egy karácsonyi ajándékozás elgáncsolásának képe aligha szolgálja a Fidesz érdekeit, hiszen az ilyen ügyek mind emberi oldalról, mind politikai szempontból erodálják a kormány hitelességét. Egy ilyen döntés, különösen karácsonykor, könnyen visszaüthet, hiszen azt az érzetet kelti, hogy a kormányzat a merev protokollt fontosabbnak tartja, mint a gyermekek örömét és az emberi szolidaritás üzenetét.
Kétséges stratégia
Az ügy rávilágít arra, hogy Fülöp Attila logikája messze áll attól, hogy érthető legyen az átlagember számára. Miközben azt állítja, hogy nem szívesen akadályozza a folyamatokat, mégis folyamatosan olyan lépéseket tesz, amelyek akadályokat emelnek. Nehezen képzelhető el, hogy a szavazók szemében a gyermekekkel és jó szándékú adományozókkal szembeni „keménység” népszerűséget és legitimációt hoz.
A kérdés adott
A gyermekek és az adományozók joggal teszik fel a kérdést: valóban megérte ez a bürokratikus kekeckedés? Az államtitkár számára talán ideje lenne belátnia, hogy nem mindig a szabályok kényszeres betartatása vezet népszerűséghez, és hogy az empátia, a rugalmasság és a közösségi értékek olykor fontosabbak, mint egy aláíratlan dokumentum.
