A Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának építése számos problémával küzdött az elmúlt időszakban. Anita Dimoszki, a korábbi szerb építésiminiszter-helyettes éles kritikával illette a projektben részt vevő kínai vállalatokat, miközben a tavalyi év egyik legsúlyosabb szerbiai építészeti tragédiája is a projekt köré összpontosította a figyelmet.
Szakmai kifogások a projekt kapcsán
Dimoszki elmondása szerint a CRIC-CCCC konzorcium alatt dolgozó kínai Shandong vállalat számos problémával küzdött. A vállalat sem helyi, sem kínai munkaerő szempontjából nem volt megfelelően felszerelkezve, emellett komoly technikai és infrastrukturális hiányosságok is hátráltatták a munkát. A korábbi miniszterhelyettes a Forbes magazinnak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy több kulcsfontosságú elem, például az aluljárók, nem készültek el a tervezett határidőre.
További problémát jelentett, hogy a Shandong gyakran figyelmen kívül hagyta a szerb felügyeleti szerv utasításait, és többször szakszerűtlen munkavégzésről tanúskodtak a projekt során. Dimoszki szerint ezek a mulasztások nemcsak a gazdasági stabilitást, hanem a lakosság biztonságát is veszélyeztették.
A kritikák szerint a projekt kezdetétől komoly aggályok merültek fel a tervezés minőségét illetően. Több helyszíni ellenőrzés során derült ki, hogy a dokumentáció hiányos, egyes részegységek pedig nem felelnek meg az uniós szabványoknak. Az is aggodalomra adott okot, hogy a kínai vállalatok alvállalkozóként gyakran nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaztak, ami késésekhez és problémákhoz vezetett az építkezéseken.
A tragikus újvidéki események
A projekt egyik legsúlyosabb következménye az újvidéki vasútállomáson történt tragédia volt 2024 novemberében, amely mély sebet hagyott a közvéleményben. A vasútállomás tetőszerkezete leomlott, a baleset során 15 ember vesztette életét, köztük egy hatéves gyermek. A sérültek száma meghaladta a harmincat, közülük többen súlyos állapotban vannak, volt, akinek amputációra is szüksége volt.
A helyiek hetek óta tüntetéseken követelik, hogy büntessék meg a felelősöket. A demonstrációk során több helyen összetűzések alakultak ki a rendfenntartó erőkkel. A tragédia kivizsgálásához szükséges dokumentumokat és tanúvallomásokat már begyűjtötték, és az ügyészség több szakértői véleményt is bekért.
Ezek alapján tizenegy embert tartóztattak le, akiket közbiztonság súlyos veszélyeztetése és szabálytalan építési munkavégzés miatt vádolnak. A bűncselekményekért kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Miközben a hivatalos nyilatkozatok szerint az összeomlott részt nem érintette a kínai vállalat felújítása, a helyi lakosok és a sajtó ezzel nem értenek egyet. Miran Pogacar városi tanácsos szerint a kínaiak évekig dolgoztak az állomás felújításán, és meggyőződésük, hogy mulasztás történt.
Politikailag is kiélezett helyzet
A tragédiát követően Alekszandar Vucsics szerb elnök büntetőjogi és politikai felelősségre vonást sürgetett. Mint mondta, a történtek nem maradhatnak következmények nélkül, és felszólította az ügyészséget, hogy számoltassa el a felelősöket. Milos Vucevic miniszterelnök hasonlóképpen nyilatkozott, egyúttal fekete péntekként hivatkozott a tragédia napjára.
Az újvidéki városvezetés szintén nyomás alá került, és távozni kényszerült több tisztviselő, köztük a városi főépítész. A helyi ellenzék azonnali vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a vasúti projektek szabályszerűségének felülvizsgálatára.
További bizonytalan jövő
A Budapest–Belgrád vasútvonal Szerbiában egyelőre csak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon működik gyorsvasútként, de a teljes projekt befejezése csúszik. Az újvidéki tragédia tovább növelte a kételyeket a megvalósítás szakszerűségét illetően. A teljes szakasz átadása a tervek szerint 2024 végére várható, de egyes szakértők szerint a késések és az építési minőséggel kapcsolatos problémák miatt akár tovább is húzódhat.
