Az Európai Parlament január 21-én, Strasbourgban tartott plenáris ülésén a magyar kormány illegális lehallgatásainak ügye is napirendre került. Az ügy hátterében az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) munkatársai állnak, akiket 2015 és 2017 között az Elios-ügy vizsgálata során érhetett titkos megfigyelés Magyarországon – állítja egy oknyomozó cikk, amely számos uniós és magyar politikus megnyilvánulását váltotta ki.
A vitában magyar és uniós vezetők szólaltak fel
Az ülésen az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának képviselői mellett öt magyar EP-képviselő is részt vett – négy a kormánypártok soraiból, valamint a Demokratikus Koalíció részéről Molnár Csaba. A kérdés rendkívüli feszültségeket generált mind a résztvevők, mind az uniós intézmények között.
Adam Szlapka, Lengyelország uniós ügyekért felelős minisztere, aki az Európai Tanács soros elnöki tisztét betöltő ország képviseletében beszélt, hangsúlyozta az uniós értékek tiszteletben tartásának fontosságát. Szerinte a kémkedési eszközök „nem indokolt és túlzott” használata elfogadhatatlan, azonban a konkrét ügy kapcsán kiemelte, hogy egyelőre nincs elegendő bizonyíték, ezért az előzetes vizsgálatok fontosságát hangsúlyozta.
Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési biztosa beszédében megerősítette, hogy az OLAF által végzett magyarországi vizsgálatok kapcsán sok szabálytalanságot tapasztaltak, és az EU 17 milliárd forint visszafizetését javasolta az Elios-ügy kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság elkötelezett az uniós hivatalok munkatársainak védelme mellett, és ha bebizonyosodik, hogy megfigyelés történt, az ügy további kivizsgálását ígérte.
Molnár Csaba szerint uniós vizsgálatra van szükség
A DK-s Molnár Csaba felszólalásában élesen bírálta a magyar kormányt. Állítása szerint Orbán Viktor kormánya politikai célokra használja a titkosszolgálatokat, és emlékeztetett a Pegasus-botrányra, amelyben ellenzéki politikusok és újságírók voltak célkeresztben. Molnár szerint az OLAF elleni megfigyelések összefüggtek Tiborcz István, Orbán Viktor veje ügyeivel, és azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson átfogó vizsgálatot, amely az unió alapvető értékeinek védelmét szolgálná.
A Fidesz reakciója: politikai boszorkányüldözés
Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP EP-képviselője azzal vádolta a plenáris ülést, hogy „Magyarország ellen folytatott politikai boszorkányüldözés” zajlik. Véleménye szerint az Európai Parlament baloldali többsége már több mint száz alkalommal vetette napirendre Magyarországot, miközben valós uniós problémákkal, mint a gazdasági válság, a migrációs helyzet és az energiaválság, nem foglalkoznak.
Dömötör tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy a magyar hatóságok tájékoztatása szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az OLAF munkatársait megfigyelték volna. Felszólalását azzal zárta, hogy a kormány nem enged a „nyomásgyakorlásnak”, és továbbra is Magyarország érdekeit fogja védeni.
Megosztott vélemények az Európai Parlamentben
Az ügy megosztotta az Európai Parlament képviselőit. A jobbközép Európai Néppárt lengyel képviselője, Michal Wawrykiewicz élesen bírálta a magyar kormányt, amiért szerinte inkább Oroszországhoz, semmint az EU-hoz áll közelebb. Ugyanakkor a Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport tagjai, például az AfD-s Arno Bausemer, védelmükbe vették Magyarországot, mondván, hogy az uniós intézmények „túlzásokba esnek” Magyarország kritizálásában.
Uniós szinten is téma marad az Elios-ügy
Bár konkrét következményekről egyelőre nincs szó, az Európai Bizottság jelezte, hogy az OLAF és más uniós szervezetek munkatársainak megfigyelése esetén szigorúan fellép. Az Elios-ügy, amely Tiborcz István üzleti érdekeltségeit érintette, és a magyarországi korrupcióval kapcsolatos kérdések továbbra is az uniós viták középpontjában maradnak.
