2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 89. évében elhunyt Ferenc pápa – jelentette a Sky News. A katolikus egyházfő hosszú ideje súlyos betegségben szenvedett, február közepén kétoldali tüdőgyulladással került kórházba. Halálhírét Kevin Farrell bíboros erősítette meg: „Ma reggel 7:35-kor Ferenc pápa visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte.”
A 266. pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio, 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Ő volt az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa, akit 2013. március 13-án választottak meg Szent Péter utódjául XVI. Benedek lemondása után. A Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc tiszteletére választotta, jelezve szegények iránti elkötelezettségét és a missziós hivatás fontosságát.
„Rövid pontifikátust” jósolt – 12 évig vezette az egyházat
Ferenc pápa már megválasztása után barátainak úgy nyilatkozott, hogy pontifikátusa várhatóan rövid lesz – jóslata azonban nem vált valóra. Pápasága alatt világszerte népszerűségnek örvendett, amit személyes hitelessége, szerénysége és reformtörekvései is tápláltak. A Twitteren több mint 19 millió követője volt, és gyakoriak voltak a közvetlen megnyilvánulásai, amelyek túlmutattak a Vatikán falain.
Már a megválasztását követő napon visszautasította a pápai luxusautót, és egyszerű, jelöletlen járművel hagyta el a Vatikánt, hogy egy római bazilikában imádkozzon. Nem költözött be a pápák hagyományos rezidenciájába, inkább a vendégház szerény lakosztályát választotta, és még a választása előtti szállodai számláját is személyesen egyenlítette ki.
Reformok és konfliktusok
Ferenc pápa szociális kérdésekben markánsan liberális, míg hitbéli kérdésekben többnyire konzervatív álláspontot képviselt. Kritikusaival szemben is kiállt, a Vatikánon belüli korrupció és a gyermekbántalmazási ügyek eltussolása ellen is fellépett. Komoly figyelmet kapott az általa szorgalmazott kúriareform, valamint az elszámoltathatóság és átláthatóság érdekében tett lépései a Vatikáni Bankkal kapcsolatban.
A menekültekért és szegényekért vállalt kiállása világszerte elismerést váltott ki. 2013 júliusában például Lampedusa szigetén tett látogatást, ahol a tengeren átkelő afrikai migránsok drámájára hívta fel a figyelmet. Itt hangzott el híres bírálata a „közöny globalizációjáról” – a társadalmi érzéketlenség egyik szimbólumaként.
Ugyanakkor reformjai, valamint a melegekkel és válásokkal kapcsolatos kijelentései heves ellenállást váltottak ki az egyház konzervatívabb köreiből. A női papságot továbbra is elutasította, a melegházasságot és az abortuszt a hagyományos katolikus tanítások mentén ítélte meg. A Crux katolikus hírportál szerint „Ferenc pápa liberális imázsa ellenére ízig-vérig konzervatív is maradt”.
Egyszerű emberből világvezető
Ferenc pápa egy vasutas család fiaként nőtt fel, és eredetileg vegyésztechnikusként dolgozott. Később a papság hivatását választotta, és teológiai tanulmányait többek között Chilében és Argentínában végezte. Jezsuita szerzetesként hosszú ideig tanított, majd 1998-ban Buenos Aires érseke, 2001-ben bíboros lett.
Egészségügyi problémái már fiatalon jelentkeztek – egy korábbi fertőzés miatt elveszítette a jobb tüdeje egy részét –, ennek ellenére élete nagy részében jó fizikai állapotnak örvendett. Hosszú évekig gyalog vagy tömegközlekedéssel közlekedett Buenos Aires utcáin, elutasítva a bíborosoknak kijáró előjogokat.
Öröksége
Ferenc pápa öröksége egyszerre szólt bátor reformokról és a hagyományos értékekhez való hűségről. Példát mutatott szerénységből, empátiából és vezetői bátorságból. Olyan egyházfőként emlékezik rá a világ, aki nem félt kérdéseket feltenni, és nem riadt vissza a változásoktól – még akkor sem, ha azok árral szemben történtek.
Halálával egy korszak zárult le a katolikus egyház történetében. Utódjának rendkívüli örökséget kell majd továbbvinnie – egy olyan egyházat, amely Ferenc pápa alatt próbált közelebb kerülni a hívekhez, és újragondolni saját szerepét a 21. században.
