Bár Magyarország néhány fenntarthatósági célkitűzés terén előrelépést tud felmutatni, az Európai Bizottság friss országjelentése komoly figyelmeztetést jelent a kormány számára: az ENSZ 2030-ig szóló fenntarthatósági menetrendjének megvalósítása több területen megtorpant vagy éppen visszafelé halad. A társadalmi egyenlőtlenségek, a kutatás-fejlesztés elmaradottsága, valamint az intézményi bizalom romlása különösen aggasztó trendeket jeleznek.
Az ENSZ 17 fenntarthatósági célja (SDG – Sustainable Development Goals) átfogó keretet nyújt a tagállamoknak a szegénység felszámolásától a környezetvédelemig terjedő prioritások megvalósításához. Magyarország ezek közül többben is elmozdult a céloktól, mint ahogyan az 2020 előtt jellemző volt – a célok több mint egyharmadában történt tényleges visszalépés.
Egyre mélyülő vagyoni szakadék
Az egyik legsúlyosabb probléma a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Bár a magyar háztartások egy főre jutó bruttó reáljövedelme az EU-s átlagot meghaladó szinten áll (a 2008-as bázishoz viszonyítva 161% az uniós 113,6%-kal szemben), a javak eloszlása drámai módon torzult. A leggazdagabb 20% jövedelme 2023-ban 4,3-szorosa volt a legszegényebb 20%-énak – az EU-átlag ugyan 4,7-szeres, de Magyarországon a társadalom alsó rétegei alig részesültek a gazdasági növekedésből.
A legalacsonyabb jövedelmi tized részesedése az összjövedelemből mindössze 3%, ami uniós viszonylatban is alacsonynak számít. Eközben a leggazdagabb 1% kezében összpontosul a teljes magánvagyon harmada (33,3%) és a havi jövedelmek 9,8%-a, ami tovább fokozza a társadalmi feszültségeket. Ez a koncentráció az elmúlt években stagnált a magas szinten, míg 2014 előtt 24-25% körül mozgott.
Lakhatási válság és szociális terhek
A fenntartható városok és közösségek célkitűzés (SDG 11) terén tapasztalt visszaesés különösen a lakhatási költségek növekedéséből fakad. A lakosság 8,5%-a jövedelme több mint 40%-át lakásfenntartásra költi, meghaladva az EU-s átlagot. A szegénységi kockázatnak kitett csoportoknál ez az arány még magasabb: 33,5%-uk minden hónapban nehézségekbe ütközik a lakhatási kiadások fedezésében, a piaci bérlemények esetében ez az arány eléri a 40,5%-ot.
A közlekedési szegénység is jelentős gondot jelent, különösen vidéken, ahol az elérhető tömegközlekedés hiánya miatt az alacsony jövedelműek mobilitási lehetőségei beszűkültek – ennek országos szintű megoldása továbbra sincs napirenden.
Kihívások az innováció és tudásalapú gazdaság terén
A gazdasági fejlődés egyik fő hajtóereje, a kutatás-fejlesztés (K+F) területén is elmarad Magyarország. A GDP-arányos ráfordítás 1,38%, szemben az EU 2,24%-os átlagával. A szabadalmi bejelentések száma is alacsony: 1 millió lakosra vetítve mindössze 29, míg az EU-átlag 156.
Bár a kormány célként tűzte ki a tudásra és innovációra épülő gazdaság megvalósítását, a jelenlegi adatok nem igazolják e célok megvalósulását. Ez hosszú távon veszélyezteti az ország versenyképességét és fenntartható növekedési pályáját.
A nemek közötti egyenlőtlenség tovább mélyül
A nemek közötti bérkülönbség is aggasztó irányba mozdult: míg az EU-ban az elmúlt öt évben 12%-ra csökkent a férfiak és nők közti bérszakadék, Magyarországon ez 17,8%-ra nőtt. Bár bizonyos családtervezési lehetőségek javultak, ezek nem tudták ellensúlyozni az egyenlőtlenségek rendszerszintű újratermelődését.
Intézményi bizalom és igazságszolgáltatás
A béke, igazságosság és erős intézmények cél (SDG 16) teljesítésében Magyarország szintén rosszul teljesít. A jelentés szerint bár a Helyreállítási Terv tartalmaz előremutató intézkedéseket a jogállamiság, a korrupcióellenes rendszer és a bíróságok függetlenségének javítására, ezek megvalósítása lassú és következetlen. Az intézményi bizalom alacsony, a közpénzügyek átláthatósága és az elszámoltathatóság hiánya hosszú távon gyengítheti a társadalmi kohéziót.
Zárszó: vegyes teljesítmény, de riasztó trendek
Magyarország fenntarthatósági teljesítménye tehát erősen kettős képet mutat. Noha egyes környezetvédelmi és szociális mutatókban történt előrelépés – például a szegénység csökkenésében és az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésében –, a legfontosabb strukturális kihívások terén súlyos hiányosságok mutatkoznak. A társadalmi igazságosság, az innováció, a nők helyzete és az intézményi keretek megerősítése terén Magyarország továbbra is jócskán elmarad az uniós átlagtól. A Bizottság szerint az elfogadott célok teljesítéséhez következetesebb, esélyteremtőbb és hosszú távon is fenntartható szakpolitikai fordulatra lenne szükség.
