Az ELTE csúnyán beoltotta a kormányt

Arcon csap a valóság, amikor már a Fidesz döntéshozói is elhiszik azt, hogy ami az EchoTV-ben megy propaganda az egyenlő a valósággal

A Hírhugó hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy a kormány áltudományos baromságok alapján akarja betiltani az ELTE-n a társadalmi nemek tanulmány, köznapi nevén genderszakot.

Az kétségtelen tény, hogy vannak barmok Youtubon, akik a gender tudományra hivatkozva nettó áltudományos baromságokat terjesztenek és azt a jobboldali média gyűlölet propagandaként felhasználja, de attól még az baromság.

A jobboldali elitben is kitört a genderszak miatt a balhé, és meglepő mód, egy öreg konzervatív, Bencsik Gábor, a Demokrata főszerkesztője tudta mi az és ő is beszólt a kormánynak. Lehet, hogy ott is vannak, akik nem csak írnak, de olvasnak is?

Minden esetre most az ELTE egy közleményében  nagyon csúnyán beoltja a kormányt, szépen leírja, hogy miket tanítanak és kutatnak az ELTE társadalmi nemek tanulmánya szakon.

A közleményükben azt írják, hogy olyan szakmai témaköröket oktatnak, amelyek nem hogy feleslegesek, hanem a magyar társadalom égető problémáira mutatnak rá, és amelyek megoldásában a kormányzat is kinyilvánította aktív részvételi szándékát.

A társadalmi nemek tanulmánya mesterszak társadalomtudományos megközelítésben olyan témákat dolgoz fel az oktatás során, amelyek a férfiak és a nők viszonylatában, a magyar társadalom és a körülöttünk lévő világ akut és megoldásra váró konfliktusai.

Ezek például:

• a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők munkavállalási nehézségei: egy 2012-es hazai TÁRKI-kutatás során a GYES-en, GYED-en lévő nők fele mondta azt, hogy nincs munkahelye, ahová visszatérhet;
• a gazdasági válság hatásai a kelet-európai nőkre: egy 2015-ös hazai kutatás arra világított rá, hogy a 2008-as gazdasági válság a régió női lakosságát erőteljesebb mértékben érintette negatívan, mint a nyugat-európai nőket;
• a többek között a társadalmak elöregedése miatt fellépő gondoskodási krízis hatása a nőkre: az ápolási díjban részesülők háromnegyede nő; idős vagy tartósan beteg családtag ápolását 10-ből 7 ember elsősorban női családtag feladatának tartja;
• a gondoskodási krízis globális: kelet-európai nők saját családjukat hátrahagyva nyugat-európai intézményekben és otthonokban gondoskodnak az ottani idősekről, amely helyzettel az otthon maradó kelet-európai férfiak is nehezen birkóznak meg;
• a nők és férfiak jövedelme közti különbség az Eurostat adatai szerint jelenleg 14% Magyarországon;
• a frissdiplomások között nem találunk olyan képzési területet, ahol a férfiak kezdőbére ne lenne magasabb a nők kezdőbérénél;
• a halandósági mutatók nemek szerinti eltérései és az abban bekövetkezett változások

Az ELTE az aggályaikat hivatalosan is jelezték a Magyar Rektori Konferenciának, ebben jelezték, hogy a tanszékük hivatalosan akkreditált, azzal szemben egyetlen minisztérium sem fogalmazott meg kritikát a 2016-os felülvizsgálat során.