Hetvenéves korában meghalt Niki Lauda, a Forma–1 háromszoros világbajnoka. Családja körében, békésen távozott. A Hír Hugó tegnap beszámolt róla, hogy drámai hírek érkeztek az autóversenyző egészségügyi állapotáról, akkor arról szóltak a hírek, hogy felmondták a szolgálatot a veséi.

Az 1949. február 22-én született Niki Lauda háromszor lett világbajnok a Forma–1-ben, mégis egy tragikus 1976-os verseny miatt ismerik a legtöbben: akkor, az augusztus 1-jén rendezett Német Nagydíjon veszélyes, esős körülmények között pördült ki a Ferrarijával, a kocsi egyből lángba borult, egy másik autó is nekiütközött, de csodával határos módon élve szabadították ki a roncsokból, és súlyos, életveszélyes sérülései ellenére hat héttel később, csupán két futamot kihagyva újra autóban ült.

Az, hogy szeptember közepén ott volt a mezőnyben Monzában, alighanem a Forma–1 történetének egyik legbátrabb, egyben legvakmerőbb pillanata volt. Lauda a futam után – negyedik lett – a Ferrariból kiszállva grimaszolva vette le sisakját, a tűzálló maszkja csupa vér volt, mert belenyomódott a kötéseibe. Egy nagy rántással kellett a maszkot és a kötéseit is letépnie, iszonyatos fájdalmak mellett.

Nem mutatta, nem mutathatta, hogy mennyire rossz állapotban van, 1975-ös vb-címét – és a helyét a Ferrarinál – próbálta megvédeni, nem fért bele, hogy a gyengeség jelét lássák rajta, de később elismerte, hogy annyira félt a visszatérés közben, hogy szinte vezetni is alig bírt. De úgy érezte, hogy a vezetéssel fizikai és mentális állapotának is jobbat tesz, mint ha feküdne egy ágyban, a nürburgringi balesetén rágódva.

Az égési sérülései messze voltak a gyógyulástól, nem sokkal az Olasz Nagydíj előtt kapott új szemhéjakat, mert azokat is elvesztette a baleset tüzében – így nyerte meg az időmérőt, majd lett negyedik a futamon Monzában.

A három vb-címe (és összesen 25 futamgyőzelme) alapján minden idők tíz legjobb pilótája között a helye joggal, de a sikerek mögött óriási áldozat és küzdés kellett az osztráktól, hogy elérje célját.

1971-ben egy futamot kapott az F1-ben attól a Marchtól, amibe a következő évre bankhitellel vásárolta be magát. Gyötrelmesen rossz kocsi volt, egy hetedik hely volt a legjobbja, de pontot nem szerzett. Újabb hitelt kellett felvennie, hogy 1973-ban a Marlboro-BRM-mel mehessen, három évvel az F1-bemutatkozása után viszont már Ferrariban ült, amit az akkori csapatfőnök, későbbi Ferrari-vezér Luca di Montezemolóval három rettenetesen rossz szezon után újra a csúcsra emeltek.

1974-ben csak a rutin hiánya miatt nem lett világbajnok Laudából, aki úgy lett vb-negyedik, hogy a 15 futamból 8-on nem is ért célba, egy évvel később viszont már magabiztos teljesítménnyel, 19,5 pontos különbséggel verte az előző évi világbajnok Emerson Fittipaldit.

Egy évvel később is úgy tűnt, senki nem veheti el a vb-címet tőle, kilenc futam után öt győzelemmel, két második és egy harmadik hellyel állt az összetett élén, előnye 23 pont volt James Hunt előtt – kettejük párharcáról készült a Rush című film.

Ezután jött Lauda szörnyű balesete 76-ban, a Nürburgringen. Társai mentették meg az életét, amikor nagy nehezen ki tudták szabadítani a lángoló Ferrariból. Megégett, füstmérgezést kapott, a kórházban feladták neki az utolsó kenetet. Egy hónapig ápolták, de aztán alig hat hét múlva autóba ült, és Monzában már ott volt az Olasz Nagydíjon, csak két versenyt hagyott ki.

78 májusa, Belgium, Lauda és Hunt is kiesik egy többautós balesetben. Majd megbeszélik, hogy történt. Ezután Hunt már csak alig több, mint egy éven át volt Forma-1-es pilóta, az 1979-es monacói futam után elege lett, és visszavonult. 32 évesen ki is szállt a Forma-1-ből. Lauda is visszavonult 79-ben, ám 82-ben visszatért, és csak 85 végén hagyta ott a Forma-1-et végleg. 1984-ben újra világbajnok lett.

 

A roncsból négy pilótatársa, Arturo Merzario, a Laudának nekiütköző Brett Lunger, Guy Edwards és Harald Ertl mentették ki, de közben Lauda súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, és ami ennél is nagyobb baj volt, mérges gázokat, köztük a porral oltóból előtörő mérgeket lélegzett be. Ekkor még magánál volt, sőt, a kocsiból kiszabadulva lábra is tudott állni, de később kómába esett.

A felépülése alatt – aminek része volt a tüdő borzasztóan fájdalmas megtisztítása is – csak a legfontosabb plasztikai műtéteket engedélyezte, így minimálisan állították csak helyre a hegeket, a legnagyobb beavatkozás az új szemhéj kialakítása volt.

 

A német futam előtt Lauda eredetileg nem akart versenyezni, amit nem vett jó néven Enzo Ferrari, úgyhogy végül a csapat győzködésére rajthoz állt. A baleset után sem kapott sok támogatást Ferraritól, így ugyan az 1977-es szezonra még maradt, aminek végén meg is szerezte második vb-címét, de egy évvel később már a Brabhamnél folytatta.

Mivel a kocsi gyenge volt, Lauda lelkesedése is alábbhagyott, és az 1979-es szezon vége előtt visszavonult az F1-től – a Kanadai Nagydíj edzése közben gurult ki a garázsba, és közölte az akkori Brabham-csapatfőnök Bernie Ecclestone-nal, hogy elege van. Ez annyira igaz volt, hogy sisakját és versenyoverallját is hátrahagyta egy barátjánál, úgy ment haza az addigra már létrehozott repülőtársaságát vezetni.

Két évvel később a McLaren-főnök Ron Dennisnek sikerült meggyőznie a visszatérésről, ami jól is alakult, a harmadik futamán már nyert, a harmadik McLaren-szezonjában pedig meglett a harmadik vb-címe is, minden idők legkisebb pontkülönbsége után, hiszen csak fél ponttal verte a csapattárs Alain Prostot.

1985-ben, utolsó F1-es évében már csak egy győzelem jutott neki, így másodszor is, immár végleg befejezte.

Második visszavonulása után is a légitársasága felé fordult, majd Luca di Montezemolo vette rá, hogy segítsen be a Ferrarinak tanácsadóként. 1999-ben eladta a Lauda Airt, majd 2001 és 2002 között a Jaguar F1-csapatának vezetője lett, hogy aztán 2003 végén új légitársasággal, az Air Nikivel rukkoljon elő.

10 százalékos részesedéssel kisebbségi tulajdonosa volt a Mercedes F1-csapatának, ahol nem végrehajtó elnöki, egyben tanácsadó pozíciója is volt, és az RTL-en is gyakran felbukkant szakértőként.

2018 júliusának végén egy súlyossá váló megfázás miatt előbb kórházba került, majd augusztus 2-án, majdnem napra pontosan a nürburgringi baleset évfordulóján tüdőátültetésen esett át. Korábban két új vesét is kapott, egyet testvérétől Floriantól, egyet későbbi második feleségétől, Birgittől – a transzplantációkra az 1976-os baleset szövődményei miatt volt szükség.

 

Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!

HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

 

Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson ide Facebook üzenetküldéshez, majd kövesse az utasításokat (ha vannak). A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az "Indítás" gomb megnyomása után írja be, hogy "szia" és küldje el nekünk. (épp, úgy ahogy Facebookon valakire ráír).

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here