Nagy veszélyt jelentenek az olyan új vírusok, mint amilyen Kínában 2020 legelején megjelent, és már halálos áldozatai is vannak, ám a legveszélyesebb ellenség a régi, jól ismert influenza, amelynek minden évben százezrek esnek áldozatul- írja a napi.hu

Az új évtized azzal kezdődött, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindjárt 2020 elején megkapta az első súlyos járványról szóló jelentést – kezdi a világjárványok valószínűségét elemző cikkét a Financial Times.

A hatóságok a kínai Vuhan városában ismeretlen okra visszavezethető tüdőgyulladásos eseteket jegyeztek fel. A misztikus kórokozó gyorsan megfertőzött több ezer embert, és megjelentek az első a halált okozó esetek is. A kínai kutatók megállapítottak, hogy az ázsiai eredetű SARS, illetve a Közel-Keletről indult MERS vírus családjához tartozó kórokozóról van szó, amely először egy tengeri élelmiszereket kínáló piacon fertőzte meg az embereket.

A hasonló járványok megjelenésének eddigi története, illetve a várható demográfiai változások alapján a szakértők azt jósolják, hogy számos hasonló betegség jelenhet meg 2050-ig. A fejlődő egészségügyi technológia jobb eszközöket ad a kezünkbe az ellenük való védekezéshez, illetve a megelőzéshez, ám ez nem jelent biztos védelmet.

A vírusok a közegészségügyi szakemberek rémálmai, mert gyorsan, szinte a semmiből jelennek meg és gyorsabban terjednek, mint más fertőzések. Emellett nehezebb diagnosztizálni őket, mint a baktériumokat.

A WHO állategészségüggyel foglalkozó szervezetének becslése szerint az összes kórokozó 60 százaléka először állatokról kerül át az emberekre. Az elmúlt évek legrémesebb fertőzései ezt igazolják: a HIV majmokról, a SARS cibetmacskákról, a MERS tevékről, a Marburg és az Ebola denevérekről került át az emberekre.

Ezt követően a világ növekvő és egyre mobilabb humán populációjában könnyen terjedhetnek tovább. A korábbinál több információ birtokában a tudósok immáron azt feltételezik, hogy 700 ezer az előbbiekhez hasonló vírus tanyázhat az állatokban.

A virológusok kezdeményezésére ezzel kapcsolatban elindult egy program, a Global Virome Project, amelynek célja a vírusok génállományának feltérképezése. Ez a kezdeményezés tíz év alatt 1,2-3,4 milliárd dollárt kapott (ebből több budapesti 4-es metrót is lehetne építeni), ami nem kevés pénzt: az emberi gének felderítését szolgáló Human Genome Project sem kapott nagyobb anyagi támogatást az 1990-es években.

 

A program támogatói azonban úgy vélik, hogy ez a kiadás semmi ahhoz a gazdasági kárhoz képest, amit a járványok okoznak. Például 2014 és 2016 között a Nyugat-Afrikában pusztító Ebola-járvány több mint 50 milliárd dollárnyi (Magyarország GDP-jének nagyjából harmada) gazdasági, egészségügyi és szociális kárt okozott. És a jövőben járványok, amelyek elérik a fejlett világot, még többe kerülhetnek.

Az új vírusok mellett azonban egy régi ellenség, az influenza jelenti a legnagyobb veszélyt. Szakértők szerint a 2050-ig kitörő influenzajárványok között lehet majd egy olyan pandémia, amely milliókat mészárol le a világon. A legismertebb korábbi ilyen járvány, a spanyolnátha 2018-2019-ben becslések szerint 50 millió áldozatot szedett. Még egy “sima”, azaz szokásos éves szezonális influenzajárvány miatt is félmillió ember veszti életét minden évben.

Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!

HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson ide Facebook üzenetküldéshez, majd kövesse az utasításokat (ha vannak). A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az "Indítás" gomb megnyomása után írja be, hogy "szia" és küldje el nekünk. (épp, úgy ahogy Facebookon valakire ráír).

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here