Csődöt jelentett Libanon, bár az ország ásványkincsekben szegény ország, ipara viszonylag fejletlen. A térségben még is fontos ország, hiszen a gazdaságának fő jövedelme a kereskedelemből, pénzügyi szolgáltatásokból származott. Ráadásul a legfőbb importpartnerei, a koronavírussal így is sújtott Olaszország és Kína.
„Libanon nem tudja törleszteni a következő hét elején esedékes 1,2 milliárd dolláros eurokötvény-tartozását,” jelentette be szombaton Hasszan Diab miniszterelnök szombaton. Ezzel lényegileg csődöt jelentett az ország, ahol az államadósság eléri a GDP 170 százalékát. A kormányfő szerint „nem volt könnyű döntés, de Libanon adóssága nagyobb, mint amit az ország elbír.”
A csőd bejelentése után Diab hozzátette, azt tervezik, hogy tárgyalnak hitelezőkkel adósság átstrukturálásáról.
Az 1970-es évekig a térség egyik leggazdagabb, legfejlettebb államának gazdasági fejlődését a sorozatos polgárháborúk, megszállások visszavetették és nagyarányú kivándorlást indítottak el. A kilencvenes években megkezdődött az ország helyreállítása, a közigazgatás működése, a gazdaság talpra állítása a jelentős külföldi támogatásokkal.
Ennek hatására 1994-ben már 8%-os növekedést sikerült elérni, amely az évtized végére fokozatosan csökkent, részben a makrogazdasági körülmények, részben a világgazdasági helyzet miatt. A 2006-os nyári háború jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, gazdaságban, s a helyreállítás csak lassan indul meg.
A szíriai konfliktus, és többek között a beáramló mintegy 2 millió szíriai menekült miatt lelassult a gazdasági növekedés. 2014-2016 között a GDP reál növekedési üteme 1-2%-ra esett vissza.
Libanon csődje kihathat a világgazadáságra is, hiszen a koronavírus miatt amúgy is bajban lévő Kína és Olaszország a legfőbb ínportpartnerei.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!
