A koronavírus-válság a foglalkoztatásban nagyobb összeomlást hozott, mint a 2008-2009-es globális gazdasági válság. Sokkal több munkaóra veszett el most, mint akkor, a legnagyobb veszély, hogy emiatt nő a szegénység és az emberek közti egyenlőtlenség. Az is kiderül, hol tartanak a magyarországi fizetések.

A koronavírus-járvány a közel egy évszázada kitört világgazdasági válság, majd az azt követő gazdasági depresszió óta az egyik legnagyobb krízist hozta a világon a foglalkoztatás terén – derül ki az OECD friss munkaügyi jelentéséből.

Az elemzés szerint komoly kockázata van annak, hogy a következő években a most kirobbant válság növelni fogja a szegénységet és az emberek közti egyenlőtlenségeket. A világszervezet szakértői szerint az egyes országok kormányainak az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozzák a munkaügyi válság szociális válsággá mélyülését.

A koronavírus-válság legjellegzetesebb tünete az volt, hogy az OECD tagországaiban több millió ember egyszerűen nem tudott munkába járni. Ennek eredményeként órásit zuhant a ledolgozott munkaórák száma és rendkívül sok állás szűnt meg.

A mostani krízis első hónapjaiban tízszer annyi munkaóra veszett el, mint az előző, 2007-2009-es globális válság idején. Több millió embert küldtek munkaadóik kényszerszabadságra vagy csökkentett munkaidőben folytatták a foglalkoztatásukat, mások egyszerűen elvesztették az állásukat, és három hónapon belül minimális javulást látunk ezen a téren.

Az OECD közgazdászainak várakozása szerint a világszervezet tagországaiban 2020 végére átlag 10 százalékra nő a munkanélküliségi ráta a 2019. végi 5,3 százalékról. Még rosszabb lesz a helyzet, a mutató elérheti a 12 százalékot, ha a járványnak lesz második hulláma is.

A világ 3,3 milliárd alkalmazottként dolgozó lakójának 81 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy teljesen vagy részben elveszti az állását – jelentette korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

A szervezet számítása szerint a koronavírus-válság 2020 második negyedévében a világgazdaságban átlagosan leradírozta a munkaórák 6,7 százalékát, ami 195 millió teljes állásban foglalkoztatott ember elbocsátásával ér fel. A legsúlyosabban érintett régió az arab világ lesz, amelynek országaiban eltűnik a munkaidő 8,1 százaléka.

 

Magyarországon a járvány előtti időszakhoz képest 100-120 ezer fős növekedést lehetett tapasztalni az álláskeresési rendszerbe jelentkezőknél, ami június közepén érte el a csúcspontját. Azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint amennyien be.

A hivatalos magyar adatok szerint májusban már 4,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Szemben az április 4,1 százalékkal, valamint az egy évvel korábbi 3,5 százalékkal. A bérstatisztikában is megjelent a járványhatás, lassult a bérnövekedés üteme.

Az év első négy hónapjában a bruttó átlagbég 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó 258 ezer forintra emelkedett, ami 8,7-8,7 százalékos, egyébként tempós emelkedést jelent. Ugyanakkor áprilisban már csak 7,8 százalékkal nőttek a bérek, azaz lassult az emelkedés üteme. Ráadásul az áprilisi adatok szerint több szektorban, például a koronavírus-járvány miatt súlyos forgalomkieséssel szembesülő vendéglátásban csökkentek a fizetések, ezzel megtörve a több éve tartó emelkedést.

 

Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!

HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

 

 

Lemarad a valódi ellenzéki hírekről? Iratkozzon fel a hírküldőnkre, kezdésnek kattintson ide Facebook üzenetküldéshez, majd kövesse az utasításokat (ha vannak). A felugró chat ablakban ha alul megjelenik az "Indítás" gomb megnyomása után írja be, hogy "szia" és küldje el nekünk. (épp, úgy ahogy Facebookon valakire ráír).

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here