Lemondott az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatója, Fichtinger Gyula – derül ki a Magyar Közlönyből, írja az Index
Fichtinger Gyula 2013 óta volt a hivatal főigazgatója, de az önéletrajza szerint már 1991 óta az Országos Atomenergia-hivatalban dolgozott különböző pozíciókban. A miniszterelnök határozata szerint a főigazgató munkaviszonya a mai nappal szűnt meg.
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 242. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény – 241. §-a alapján alkalmazandó – 232. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapítom, hogy Fichtinger Gyulának, az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatójának e megbízatása – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 241. §-a alapján alkalmazandó 232. § (1) bekezdése alapján történt lemondására tekintettel – 2021. április 29-ei hatállyal megszűnik – olvasható a Magyar Közlönybe
A portál azt is megjegyzi, hogy az Országos Atomenergia-hivatal idei munkájának középpontjában Paks II új atomerőművi blokkjainak létesítésiengedély-kérelem elbírálása áll, amely várhatóan őszig tart.
Majd az Index arról ír, hogy van persze feltételezés arról, mi állhat Fichtinger Gyula lemondása mögött, ez pedig egy korrupciós ügyről szól. A Debreceni Törvényszék egy héttel ezelőtt folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt az Országos Atomenergia-hivatal négy nukleáris biztonsági és felügyelőjét is elítélte elsőfokon.
Egyikük ötéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, de a többiek is felfüggesztettet és pénzbüntetést kaptak, továbbá eltiltották őket a foglalkozásuktól.
Az egyik kormánytisztviselő az ügyészségi közlemény szerint 2016 áprilisától több kelet-magyarországi megyében olyan sugárvédelmi hatósági ellenőrzést folytatott, amelyeknek döntő szerepe van például orvosi és fogorvosi röntgen, csomagvizsgáló, élelmiszer-vizsgáló berendezések szabályszerű működtetésében.
Ezeknek a gazdasági társaságoknak és szakembereknek alapvető érdeke fűződött a tevékenységük megkezdését megelőző, illetve az időközi sugárvédelmi ellenőrzések sikeréhez.
A kormánytisztviselő ennek tudatában, hivatali helyzetével visszaélve, rendszeres haszonszerzés érdekében kölcsönösen előnyös üzletet kötött a kollégáival: hatósági ügyintézése során szakértőként „kiajánlotta” őket – utalva az engedélyezés sikertelenségének vagy elhúzódásának lehetőségére is, amennyiben nem az általa ajánlott szakértőt veszik igénybe –, a sugárvédelmi szakértők pedig az ellenőrzés díjából különböző összegeket juttatnak vissza hozzá. Ennek összege 2017 és 2018 folyamán több százezer forint volt.
