Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

Az ATV-ben került sor az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első vitájára. Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely Márki-Zay Péter első vitáját Simon András moderálta.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első vitája három nagyobb kérdéskört érintet: mit ígérnek a jelöltek a bérek, az adók, a nyugdíjak, a szociális ellátások területén, szó esett arról is, hogy hogyan lesz Magyarország egy egészségesebb és okosabb ország, mi fogja vezetni a jelölteket akkor, amikor az oktatásról és az egészségügyről döntenek, valamint a miniszterelnök-jelölteket arról is beszéltek, hogyan lesz az ország tisztább, rendesebb ország, ide értve a tisztaság jogi, politikai kérdéseit.

Most azonban mi kérdezünk téged, szerinted ki nyeret meg az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek  vitáját?

[yop_poll id=”2″]

 

 

Amúgy a vitán nagyjából ezt mondták el a jelöltek:

Az első három intézkedés

Jakab Péter három legfontosabb intézkedései között lenne, hogy minden jogszabályt hatályon kívül tenni, ami a pártállamot lehetővé tenni. A felsővezetésben teljes sorcserét kell végrehajtani, Polt Pétert pedig le kell csukni – fogalmazott. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is el kell indítani az elsők között a Jobbik miniszterelnök-jelöltje szerint. A harmadik legfontosabb területként az egészségügyről beszélt. Rögtön az első héten szó szerint életmentő beavatkozásra van szükség – mondta.

Márki-Zay Péter szerint a kiút egy szakértői kormány az Orbán-kormányból, ez a legfontosabb dolog szerinte. Második pontként egy új alkotmányról beszélt a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje. Valamint egy átfogó intézkedéscsomagot javasol, amiben az önkormányzatok, a bíróságok felszabadításáról, valamint hangsúlyozta, hogy az Európai Ügyészséghez is csatlakozni kell. A miniszterelnök-jelölt szerint a rendőrök és a tanárok bérét is rendezni kell.

Karácsony Gergely először arról beszélt, boldog attól, hogy létrejött a vita. Politikájának lényege szerinte Magyarország egyesítése. Az első lépése lenne, hogy módosítani kell azt a törvényt, ami alapján a következő kormány tagjai esküt fognak tenni, nem szabad esküdniük az alaptörvényre, aminek közjogi érvénytelenségét ki kell mondani. Első három lépése között szerepelne, hogy le kell hívni a 6 ezer milliárd forintos uniós segélycsomagot. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelöltje kijelentette, ha miniszterelnök lesz az adóhivatal azonnal zárolni fogja a közpénzen gazdagodott emberek bankszámláját.

A Momentum miniszterelnök-jelöltje első intézkedése az lenne, hogy a Karmelita kolostor kulcsát odaadná a hatóságoknak. Fekete-Győr András második intézkedéseként arról beszélt, hogy visszavonják az általa homofób törvénynek nevezett jogszabályt. A harmadik pedig az lenne, hogy kinyitják a parlament kapuit a független újságírók előtt is.

Dobrev Klára szerint a baj sokkal nagyobb annál, minthogy három dolgot ki lehessen emelni. A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a kormányzással lehet leváltani Orbán Viktor rendszerét, ezért erre készülniük is kell, ezért az előválasztást követően össze kell tenni a kormányprogramot. A választás másnapján egy vaskos intézkedéscsomaggal kell odaállniuk a parlament elé – tette hozzá. Ebben benne van az elszámoltatás, a vagyonbiztosok kirendelése, a kétharmados törvények és a fideszes „haverokat” el kell tüntetni, valamint költségvetési törvényt kell módosítani.

Jakab Péter arra a kérdésre, hogy lehet-e jogállamot építeni úgy, hogy Polt Pétert börtönbe küldené, azt válaszolta: Polt Péter egy közönséges bűnöző. Ma a lopás tisztességes versenynek számít a szemükben, amiért nem börtönbüntetés jár, hanem tízmilliárdos jachtok – fogalmazott.

Karácsony Gergely első intézkedése között lenne, hogy a NER-elit bankszámláját az adóhivatallal zároltatná, ezzel kapcsolatban azt mondta: vannak ma is olyan intézmények, akik a korrupció ellen felléphetnének, ezeknek az intézményeknek kell parlamenti mandátumot adni.

Dobrev Klára szerint, ha nem lesz kétharmada a következő kormánynak, akkor ki kell mondani, hogy az alaptörvény alkotmányellenes.

Bérek, adók, nyugdíjak

A második blokk a bérekről, nyugdíjról szólt. Dobrev Klára szerint ez az egyik legnehezebb terület. Amit az emberek közvetlenül megéreznek a gazdaságpolitikából, az az, hogy van jól működő oktatás, egészségügy, és jut vasárnapi ebéd az asztalra. Magyarország ma olyan család, ahonnan elmenekülnek a gyerekek. A gazdaságpolitika középpontjába vissza kell helyezni az embert – tette hozzá a DK miniszterelnök-jelöltje, aki szerint Orbán Viktor téved, amikor azt hiszi, hogy az ország versenyképessége az olcsó és kiszolgáltatott munkaerőn múlik.

Jakab Péter szerint nem a munkaerő olcsóságban, hanem minőségében kell versenyképesnek lennünk. A férfiakat el kell engedni 40 év után nyugdíjba, a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját vissza kell adni – mondta a Jobbik miniszterelnök-jelöltje.

Márki-Zay Péter korábban az üzleti szférában, majd Hódmezővásárhely vezetőjeként is megtanulta, hogy mi a teendő. A vállalkozások számára stabil és kiszámítható környezetet ígér, szerinte adóemelésről „most szó se essen”, mert ha valamit szeretnek a magyarok Orbán Viktorban és rendszerében, az az alacsony adók rendszere.

 

Karácsony Gergely a munkaadókkal és munkavállalókkal egyeztetve nettó 200 ezres minimálbért akar elérni. Szerinte nincs rendjén, hogy a társasági adókulcs Magyarországon a legkisebb Európán belül, miközben a bérek és a nyugdíjak elszakadnak egymástól. Nyugdíjasként és dolgozóként is el kell érnie mindenki jövedelmének a létminimumot – tette hozzá az MSZP, a P és az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint a haveri kapitalizmust fel kell számolni.

Fekete-Győr András négynapos munkahetet, heti 32 óráért a jelenlegivel megegyező jövedelmet akar. A jelenlegi nyugdíjrendszert merevnek és butának nevezi, rugalmasabb nyugdíjrendszert követel.

Dobrev Klára szerint nem tudunk versenyképesek lenni, ha a diákolimpikonjaink a néhány elitgimnáziumból kerülnek ki. Fontosnak tartja, hogy Szabolcsban és a leggazdagabb területeken ugyanolyan egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz jussanak az ott élők.

Jakab Péter elutasítja az állampolgárok származás alapján történő megkülönböztetését, ahogy fogalmazott, mindenkit felnőttként kell kezelni.

Karácsony Gergely szerint a Fidesz válságkezelése úgy néz ki, hogy a legbefolyásosabbak kaptak segítséget, éppen ezért lehet vállalni azt, hogy akiknek a válság idején több jutott, azok többet tegyenek vissza a közösbe.

Fekete-Győr András szerint fontos lenne a nyugdíjak svájci indexálását helyreállítani.

Dobrev Klára szerint az Orbán-kormány a GDP 6 százalékával támogatja a nemzeti tőkésosztályt, ezt azonnal le kell állítani. Jakab Péter vitába szállt Márki-Zay Péterrel az Orbán-kormány adópolitikájával kapcsolatban. Márki-Zay Péter szerint Tiborcz-adó helyett el kéne venni az általa tolvajnak nevezettektől a vagyont.

Karácsony Gergely szintén vitába szállt Márki-Zay Péterrel az adórendszer ügyében. Ezen kívül elmondta: a magyar lakásállomány energiafaló, és rengeteg uniós pénzt lehetne kapni környezetbarát felújításokra. Fekete-Győr András szerint alapvető probléma van a Munka Törvénykönyvével.

Egészség- és oktatáspolitika

A harmadik blokk az egészségpolitika és az oktatáspolitika körül zajlik.

Leendő családapaként Fekete-Győr azt látja, vannak, akik tömött sorokban állnak az egészségügyi intézményekben, és vannak, akik fizetnek inkább a magánegészségügyben. Szerinte szektorsemleges egészségügyre van szükség. Korszerű oktatás nélkül nincs jövő – folytatta a Momentum jelöltje. Új rendszerváltásra van szerinte szükség az egészségügyben és az oktatásban is.

Dobrev Klára egyetért abban, hogy a következő kormánynak ezeken a területeken lesz a legfontosabb feladata. Az egészségügyben szerinte a legfontosabb, hogy elegendő dolgozó kell, ugyanez a helyzet az oktatásban is. El kell kezdeni költeni a pedagógusokra – hangsúlyozta.

Nem a sormunkára akarja felkészíteni a fiatalokat, hanem arra, hogy tanuljanak meg összefogni, kooperálni – mondta Jakab Péter, ehhez kislétszámú csoportokban kell tanítani őket, a béreket, munkakörülményeket mind az oktatásban, mind az egészségügyben rendezni kell. Nem tudja megbocsátani a rendszernek azt, hogy 30 ezer meghalt a járvány alatt.

Márki-Zay Péter Ferenc pápa tételmondatát idézte. Az egészségügyben a magánegészségügy jól tudott teljesíteni, szerinte a kanadai modell irányadó lehet. Az oktatás terén kompetencia alapú felmérésre lenne szükség.

Karácsony szerint ezeken a területeken kevés vita van a jelöltek között. A járvány idején az egészségügy és az oktatás összeomlott – mondta. Arról is szólt, hogy az egészségügyi szakdolgozók esetében legalább 50 százalékos béremelésre van szükség. Az oktatásügy kapcsán a lengyel példát hozta: az oktatási szereplőknek önkormányzati fenntartásban kell lenniük. Hangsúlyozta a béremelés fontosságát, valamint a kompetencia alapú nemzeti alaptantervet.

Fekete-Győr szerint fontos az első diploma kérdése, amit ingyenessé kellene tenni. Az egyetemi oktatók esetében is bérfejlesztésre van szükség. Nem Fudan egyetemre, hanem a magyar egyetemek felzárkóztatására lenne szükség – jelentette ki.

A DK jelöltje úgy véli, a járvány megmutatta, hogy gyereket is ember tud nevelni, oktatni. El kell dönteni, hogy mi az első év feladata, tüzet fognak oltani, emberre van szükségük – fogalmazott Dobrev.

Jakab Péter a pedofiltörvénnyel kapcsolatban elmondta: keményebben is fellépne, mint az a Fidesz törvényében van.

Az európai átlag felét költjük felsőoktatásra. A mai oktatási rendszer egy kasztrendszerként működik. Már az érettségihez való jutást is megpróbálja megnehezíteni – mondta az oktatásüggyel kapcsolatban Karácsony Gergely.

Fekete-Győr szerint a pedagógusok fizetésében nem jó megoldást dolgozott ki a DK, azt nem az alapbérhez kellene igazítani. Azt javasolja, egy pedagógus bére érje el a nettó 255 ezer forintot.

Dobrev Klára egyetértett abban, hogy ennél sokkal nagyobb mértékben kell emelni a tanárok bérét, hangsúlyozta, akkor lesz jó miniszterelnök, ha túljelentkezés lesz a pedagógusi pályán.

Márki-Zay Péter úgy véli: az egészségügynek és az oktatásnak párhuzamosan kell fejlődnie vidéken is ahhoz, hogy a magyar kistelepülések ne néptelenedjenek el végleg.

Karácsony Gergely bérkiegészítést adna a nehéz helyzetű iskolákban tanítóknak. Egyetértett Jakab Péter Karácsony Gergellyel abban, hogy alapítványi kézbe adott iskolákat vissza kell adni az önkormányzatoknak. Ezt Jakab szerint Karácsony főpolgármesterként majd élvezheti is, az ő kormányzása alatt.

Hogyan lesz Magyarország egy rendesebb ország?

Ez a negyedik blokk témája. Karácsony Gergely szerint az elszámoltatás-vita sokszor félremegy. Ha a rendszert le akarják bontani, akkor el kell zárni a pénzcsapokat – tette hozzá. Szerinte ebben kell következetesnek és keménynek lenni. Úgy látja: csak közösen lehet új alkotmányt elfogadni, ebben szerinte türelmesnek kell lenni, mert csak így lehet stabil alkotmányt kidolgozni.

Fekete-Győr András szerint a Momentum az egyetlen párt, amely lerakott egy konkrét, 25 pontos programot elszámoltatás-ügyben. Ebből ismertet néhány pontot, majd kritizálja a többi ellenzéki pártot a zuglói Tóth Csaba támogatása miatt. Szerinte Hadházy Ákosból remek legfőbb ügyész lenne.

Dobrev Klára szerint aki lopott, annak börtönbe kell mennie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni. Megerősíti azt a korábbi álláspontját, amely szerint béke akkor lesz, ha lesz igazság. Érti Karácsony aggodalmát és óvatosságát, de a kormányzást gátló kétharmados törvényeket azonnal lehet dönteni.

Jakab Péter szerint nem lesz menekülő út a „bitangoknak”, Romániát hozza példaként, ahol tucatszámra csukják le a korrupt politikusokat.

Márki-Zay Péter szerint is élni kell a vagyonelkobzás eszközével, pereket kell indítani a verseny nélkül elnyert közbeszerzések tekintetében. Szerinte csak a Tóth Csabával szemben Hadházy Ákost támogató pártok a hitelesek a korrupcióellenes küzdelemben.

Dobrev Klára azt ígéri, nem remeg meg a térde, amikor a kétharmados törvényeket fel kell számolni.

Karácsony Gergely méltatlannak nevezi az őt Czeglédy Csabától ért kritikát, amely a fővárosi elszámoltatást kérte rajta számon. Szerinte a NER recseg-ropog, és „énekelni fognak a madarak”.

Jakab Péter keményen beleszállt Karácsony Gergelybe Tarlós István dupla végkielégítése miatt, és szemére hányta, hogy az MSZP és a Fidesz szerinte együttműködik Szabolcsban.

Ezt követően Jakab Péter és Fekete-Győr András Tóth Csabáról és Hadházy Ákosról vitatkozik.

Korters beszédek

Márki-Zay Péter hétgyerekes keresztény édesapjaként és 22 év nemzetközi gazdasági tapasztalattal a háta mögött azért szállt ringbe, mert szerinte 2022-t vidéki és bizonytalan szavazók fogják eldönteni, és az ő megnyerésükhöz pártfüggetlen civilre van szükség.

Karácsony Gergely szerint sokkal több van, ami összeköti őket, mint ami elválasztja. A miniszterelnöknek közös nevezővé kell válnia, és erre szerinte ő képes lesz.

Fekete-Győr András szerint meg kell újítani a magyar politikát, hogy ne ugyanazok menjenek ki Orbán Viktor ellen a pástra, akik eddig. Az új Magyarország nyugati lesz. Az első fordulóban nem kell taktikázni – tette hozzá.

Dobrev Klárát a vita abban erősítette meg, hogy meg fogják nyerni az áprilisi választást. Orbán rendszerét önmagában kormányváltással nem, csak kormányzással lehet leváltani – tette hozzá. Hitet, erőt akar adni az ellenzéki szavazóknak, és előbb kormányváltást, majd rendszerváltást ígér nekik.

Jakab Péter szerint a 2018-as pártvezetőket egymás kiszorítása kötötte le, őt azonban nem ez érdekli. Ha rá szavaznak, 30 év után lesz elszámoltatás. Ha nem kattannak a bilincsek, le fog mondani – ígérte.


Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:
 

Mondja el véleményét a hírről, itt a komment szekcióban

HÍRHUGÓ - A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

 
 

Mondja el véleményét a hírről:

 

HÍRHUGÓ - A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

Olvassa el ezeket is: