Orbán Viktor haverja Matolcsy György által vezetett Monetáris Tanács közleményében publikálásra kerülő Inflációs jelentés legfontosabb mutatóit is „megvillantotta”. Ezek pedig összességében igen elkeserítő képet festenek a magyar gazdaság kilátásairól. Érdekes, hogy ezt pont választások előtt mutatták be.
A globális befektetői hangulat jelentősen romlott az orosz-ukrán háború hatására. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, az inflációs kockázatok növekedése, a jegybankok monetáris politikai reakciói, valamint a koronavírus-járvány következményei határozták meg.
A háború és az Oroszországot érintő szankciók hatására az előző kamatdöntés óta rendkívül változékonyan alakultak a nyersanyagárak: a kőolaj világpiaci ára előbb nyolcéves csúcsára, 130 dollár közelébe emelkedett, majd nagy volatilitás mellett korrigált. A földgáz ára az időszak során historikus csúcsára emelkedett Európában.
A globálisan meghatározó jegybankok az emelkedő növekedési és inflációs kockázatok mellett is szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mozdultak el.
Ugyan 2021-ben kimagasló növekedést ért el a magyar gazdaság, és az élénk növekedés 2022 elején, az orosz-ukrán háború kirobbanásáig tartó időszakban is folytatódott. A magyar gazdaság növekedési képessége továbbra is erős az MNB szerint, ugyanakkor a rövid távú gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi.
A jegybank szerint a bizonytalanság és a kockázat is jelentősen nőtt a gazdasági növekedés kapcsán.
A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást. 2022-ben az ellátási láncok töredezettsége mellett az export a korábban vártnál kisebb mértékben járul hozzá a GDP bővüléséhez.
Az élelmiszerárak februárban is kétszámjegyű emelkedést mutattak az előző év azonos időszakához képest. A maginfláció résztételeinek árindexei általánosan emelkedtek. Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak.
A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ.
Az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második félévre tolódik.
