Az igazság terjedjen ne a propaganda, ezért megosztom Facebookon:

2022. április 3-án a Magyar Szocialista Párt megnyerte a választásokat és kormányt alakított- ezzel a felütéssel indított cikksorozatot Szekeres Imre, az MSZP politikusa, melyben azt mutatja be, ha így lett volna a szociáldemokrata kormány milyen programot valósítana meg a következő négy évben. Bár nem így történt, tanulságos lesz majd összehasonlítani a most alakult kabinet és egy szociáldemokrata kormány hozzáállását, elsőként azt, hogy a szabadságot, demokráciát és jogállamiságot mi hogyan teremtenénk meg.

Az Alkotmány a nemzeté!

A Magyar Szocialista Párt álláspontja, hogy a nemzet alkotmánya mindenkié, és így az nem lehet kirekesztő. Ezért, megtartva az Országgyűlés koordinatív, kezdeményező és döntéshozó szerepét, széles körű társadalmi konzultációt indítanánk az új Alkotmányról. Az új Alkotmányt az Országgyűlés fogadná el, de népszavazás erősítené meg.

 

Az új Alkotmány megteremtené a demokrácia és a jogállami működés garanciáit, különösen az alapvető emberi és szabadságjogok alkotmányos védelmének, a közvélemény hiteles és befolyástól mentes tájékoztatásának biztosítékait. Rögzítené a hatalmi ágak elválasztásának és független működésének garanciális szabályait, meghatározná a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia kereteit, pontosan kifejtené a hatalom erőszakos megszerzésére, illetve kizárólagos birtoklására irányuló törekvések tilalmát, megerősítené az általános és egyenlő választójogot.

A demokrácia védelme, a jogállami működés fejlesztése érdekében garanciális szabályokat tartalmazna az erőszakszervezetek és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának tilalmát illetően, biztosítaná a sajtószabadság érvényesülését. Egyértelműen kiállna a vallás- és lelkiismereti szabadság biztosítása, ugyanakkor az állam és az egyház szétválasztása mellett. Rögzítené az államhatalom kötelezettségeit a kisebbségek jogainak biztosítása és védelme érdekében. Megerősítené az alapvető jogok védelmének garanciáit, kiemelten biztosítaná az élethez és emberi méltósághoz való jog elsődlegességét, korlátozásának tilalmát.

Megtiltaná, hogy jogszabály visszamenőleges hatállyal állapítson meg vagy tegyen terhesebbé kötelezettséget, nyilvánítson valamely magatartást jogellenessé. Előírná, hogy elegendő időt kell biztosítani az állampolgárok és a vállalkozások számára egy jogszabály hatálybalépéshez annak érdekében, hogy felkészülhessenek a jogszabályváltozásra.

A közjó szempontjainak érvényesülése érdekében, az új Alkotmány megfogalmazná az állam szerepvállalásának tartalmát a területi, szociális, etnikai, illetve minden más esélykülönbség mérséklése érdekében. Alapvető elveket és konkrét szabályokat fogalmazna meg a közpénzügyek kezeléséhez. Kiállna a környezettudatos gazdálkodás és egészséges életmód szempontjainak érvényesítése mellett, szigorúan korlátozná a környezetkárosító tevékenységeket.

Rögzítené az érdekegyeztetés kereteit, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek, a szociális partnerek együttműködésének legalapvetőbb elveit, intézményeit. A vállalkozások közpénzekhez jutásának feltételéül szabná az adott vállalkozás esetében a jó munkaügyi kapcsolatokat, hangsúlyozná a kollektív megállapodások fontosságát.

Érvényre juttatná a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos általános és speciális szabályokat, biztosítaná, hogy a befizetett járulékért nyugdíj és egészségügyi ellátás jár, rögzítené az igazságos közteherviselés elvét. Garanciákkal védené a fogyasztók jogait.

A gazdaság hatékonyabb, biztonságosabb működése érdekében az új Alkotmány alkotmányos értékként rögzítené a vállalkozások működését alapvetően befolyásoló szabályok stabilitását, kiszámíthatóságát és átláthatóságát. Megtiltaná az adótörvények év közben történő módosítását, valamint a vállalkozásokat és magánszemélyeket visszamenőleges hatállyal kedvezőtlenül érintő jogszabály-módosításokat.

Megszabná az állam eladósodásának felső határát, közpénzből történő finanszírozás esetén előírná a kifizetések transzparenciáját. Tartalmazná a szabad vállalkozást és a tulajdonformák egyenlőségét biztosító szabályokat, valamint a szövetkezés lehetőségét.

Az emberek, a családok boldogulása érdekében az új Alkotmány pontosabban meghatározná a munkához való jog tartalmát, megtiltaná az indokolás nélküli elbocsátást. Rögzítené a szociális ellátáshoz való jog feltételeit, meghatározná a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog érvényesüléséhez kapcsolódó állami feladatokat. Meghatározná a családtámogatás, a gyermeknevelés támogatásának elveit, tartalmát, célját. Állami feladatként határozná meg a lakhatás elősegítését.

Garanciákat tartalmazna az egészséges környezethez való jog, valamint az egészségvédelem és az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülése érdekében. Deklarálná a tanuláshoz, képzéshez, művelődéshez való jogot, rögzítené a munkához és az egészségügyi ellátáshoz való jogot, kinyilvánítaná a rászorulók szociális ellátáshoz való jogát.

Garantálná a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát, azt, hogy az önkormányzatisághoz fűződő jog megilleti az állampolgárok közösségét. Megerősítené az önkormányzati autonómia alkotmányos garanciáit, a szervezetalakítás, döntési eljárások, önkéntes feladatvállalás szabadságát, és azt, hogy a saját bevétel és az önkormányzati vagyon nem vonható el. Biztosítaná ezen jogok alkotmánybírósági védelmét, vagyis azt, hogy az önkormányzati alapjogok sérelme esetén az érintettek közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak.

Rögzítené Magyarország EU-tagságából és NATO-tagságából is következő euro-atlanti elkötelezettségét, hangsúlyozná, hogy Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik valamennyi környező országgal, a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmának különbözőségeiből fakadó elvek figyelembevételével fogalmazná meg a határon túl élő magyarokkal kapcsolatos állami felelősség tartalmát.

A Magyar Szocialista Párt számára a „családhoz való jog” az emberi méltósághoz való jogból, az abból származtatott önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból és a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból származik. Egy modern európai alkotmánynak világnézeti elköteleződéstől mentesen, a társadalmi viszonyokhoz igazodva, valamennyi állampolgár számára egyenlően kell garantálnia a szabad elhatározásán alapuló, szoros érzelmi és gazdasági közösségben élő személyek viszonyainak védelmét.

Továbbá biztosítania kell, hogy egyes személyek ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést azért, mert a mindenkori kormány ideológiájához nem illeszkedő családmodellben képzelik el az életüket. Ennek megfelelően, az Alkotmány a világnézetileg semleges, a mindenkori társadalmi viszonyokhoz igazodó és a tényleges együttélés alapján álló családmodellt alkotmányos védelemben részesítené.

Le a hatalomkoncentrációval!

A Magyar Szocialista Párt Bibó Istvánnal együtt vallja, nem az a fontos, hogy definiáljuk, milyen funkciói vannak az államnak, és azokat milyen technikával, milyen szervezeti megoldásokkal lehet elválasztani, hanem hogy olyan struktúra álljon fel, amelyben a hatalom koncentrációja nem jöhet létre.

Szélesítenénk a népszavazásra bocsátható tárgyköröket, és visszaállítanánk a népi kezdeményezés jogát. A Magyar Szocialista Párt 1989 óta következetesen képviselt álláspontjának megfelelően, a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választaná, és a köztársasági elnök a kormány ellensúlyaként működne. Kiállnánk amellett, hogy az országgyűlési biztosok önállóak korábbi jogköreik ismételt biztosítása mellett, az országgyűlési biztosok egyenlők és egymástól függetlenek legyenek.

Az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl is az Országgyűlés választaná meg az összes képviselő legalább kétharmadának támogatásával. Jelölni azonban nem lehetne a mindenkori ellenzéki pártok egyetértése nélkül, s a jelölés nem kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozna. Jelölési jogot kapnának, a köztársasági elnök, a MTA, a jogi egyetemek és a Kúria, ez ugyanis tovább távolíthatja az Alkotmánybíróságot a politikai természetű hatalmi ágaktól, és a szakmai megfelelőséget is erősíti.

Jelentősen szélesítenénk az utólagos normakontroll kezdeményezésére jogosultak körét, és kezdeményeznénk az „actio popularis” jogintézményének helyreállítását, amely a rendszerváltozás sajátos intézményeként, a jogrendszer megtisztítását segítette elő. A jogállami működés helyreállítása ugyanis ismét időszerű, és a helyzet sok mindenben hasonlít az 1989-es történelmi fordulóhoz. Az alkotmányjogi panasz intézményét, mint az egyetlen, nem a hatalomkoncentráció érdekében elfogadott újítást az Alaptörvényben a Magyar Szocialista Párt megtartandó jogintézménynek tekintené.

A Magyar Szocialista Párt a bírói függetlenség attribútumának azt tartja, hogy az ítélkező bíró nem utasítható, döntését szabadon, saját elhatározásából hozza meg, és a státuszában független. A bíróság függetlenségének garanciája szerintünk a mindenkori önigazgatás (teljeskörű autonómia) és személyes függetlenség biztosítása, valamint a mainál bővebb „bírói önvédelmi” eszközök létezése.

Korszerű közjogot!

A Magyar Szocialista Párt elkötelezett az arányos vagy legalábbis a mainál lényegesen arányosabb választási rendszer létrehozása mellett, ami egyaránt lehet tisztán listás vagy vegyes rendszer. A külföldön dolgozó és élő magyar állampolgárok is szavazhatnának levélben mind a magyarországi lakóhelyük szerinti egyéni jelöltekre, mind a pártlistákra. Továbbra is biztosítanánk a kettős állampolgárok szavazati jogát, de azt tartanánk helyesnek, ha saját jelöltjeikre szavaznának, és őket juttatnák be a magyar Országgyűlésbe.


Az igazság terjedjen ne a propaganda, ezért megosztom Facebookon:
 

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

 
 

Mondja el véleményét a hírről:

 

HÍRHUGÓ - A VALÓDI ELLENZÉKI HANG

Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!

Olvassa el ezeket is: