Egyre többen követelnek béremelést a magyar munkavállalók közül amiatt, hogy a magas infláció elértékteleníti a pénzüket – ezt mondta Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője a Világgazdaságnak melyet az Index szemlézett.
Karácsony Zoltán szerint a béremelés egy olyan kérdéssé vált az utóbbi időben, amely minden mást felülír a munkahelyeken. Példaként idézte egy nemzetközi cég magyarországi HR-igazgatójanak kijelentését, aki azt mondta neki:
Senkit nem érdekel, hogy mit teszünk a rugalmas munkarendért vagy a Covid ellen. Mindenki fizetésemelésért ostromol bennünket.
A szakértő kifejtette:az alapvető probléma az, hogy senki sem tervezett előre olyan mértékű inflációval, amilyet például júliusban is kimutatott a Központi Statisztikai Hivatal.
Mindeközben a MÁV-nál, a Volánnál, a Magyar Postánál és a közműágazatban 2021 nyarán még arról állapodtak meg a szakszervezetek a munkaadókkal, hogy három év alatt összesen átlagosan 15 százalékkal emelik a munkavállalók alapbérét.
Ezt a hároméves tervet most aztán egy év alatt sutba vágta az infláció, és a szakszervezetek soron kívüli béremelést követelnek.
Karácsony Zoltán szerint a helyzet azért is nehéz, mert először a legjobb munkavállalók távoznak a cégektől. A munkaerőhiány jele az is, hogy az utóbbi időben a magyar kormány újabb országok irányában könnyítette meg a munkaerő-toborzást.
A munkáltatók változatos módon próbálják orvosolni a helyzetet, több-kevesebb sikerrel: vannak, akik 5 százalék körüli évközi emelést adtak, miközben mások a későbbi hónapokra előreirányzott fizetésemelést hozták előbbre.
A legtöbben viszont egyszeri, jól mutató bónuszokkal próbálkoznak, ami nem épül be az alapbérbe, például 100-200-300 ezer forintos cafeteriajuttatásokkal. Ám ők is tudják, hogy ez csak átmeneti megoldás – magyarázta a szakértő. Szerinte a cégvezetők helyzetét az is nehezíti, hogy sokaknál nincs tapasztalat két számjegyű inflációs környezetben a bérpolitikára.
