A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményben jelezte, lezárta a tartós élelmiszerek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatát. A részletes vizsgálati anyaguk több, mint 80 oldal és sok érdekes megállapítást tartalmaz.
80 oldalas jelentésben sok érdekes megállapításra lehet bukkanni. Elsőként érdemes rápillantani arra a táblázatra, amit a versenyhatóság a nemzetközi kitekintés keretében adott közre.
A számokból jól látszik, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű volt az unióban, tehát a folyamat a háború kitörését megelőzően egy évvel indult el, magyarul nulla köze van a szankciókhoz.
Idén már Magyarországon az EU átlag két és félszeresével drágultak az élelmiszerárak. A magas árak pedig, hiába mutattak már ki csekélyebb ütemű drágulást áprilisra, velünk maradnak.
2023 márciusában az élelmiszerinfláció éves mértéke Magyarországon elérte a 45,1 százalékpontot, ezt a rossz eredményt az Európai Unió egyetlen országa még csak meg sem közelítette, a második Szlovákia 29,1 százalékkal, a harmadik Litvánia 27,5 százalék ponttal.
A legkisebb élelmiszerár drágulással Ciprus büszkélkedhet 6,1 százalékkal, után Olaszország és Írország, 13,3 majd Luxemburg következik 13,5 százalékkal. Tehát Magyarországon 7 és félszer jobban drágultak az élelmiszerek árai, mint a sor elején lévő Cipruson, és háromszor jobban, mint Olaszországban vagy Írországban.
A helyzetet ráadásul – olvasható a részletes jelentésben – bonyolítja, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett ármaximum („árstop”) néhány termék esetén nagyon jelentős veszteségeket okozott a kiskereskedőknek, ami felboríthatta a korábban megszokott árazási stratégiát, annak újragondolását tehette szükségessé, és ez kihathatott minden termékkategóriára. Úgy véljük, ismét oda lyukadhatunk ki, hogy a pokoli magas magyar inflációt jórészt maga a kormány gerjesztette.
