Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) január 7-én bejelentette, hogy Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét szankciós listára helyezte, korrupciós tevékenységben való részvétele miatt. Az intézkedés keretében az amerikai hatóságok zárolják Rogán egyesült államokbeli vagyonát, illetve minden olyan szervezetet, amelyben közvetve vagy közvetlenül több mint 50 százalékos tulajdoni érdekeltsége van.
A döntés háttere
Rogán Antal neve felkerült az úgynevezett Specially Designated Nationals and Blocked Persons List (SDN-lista) névsorába, amelyet az OFAC tart nyilván. Ez a lista azon személyeket, vállalatokat és szervezeteket tartalmazza, akik ellen az amerikai kormány pénzügyi vagy gazdasági szankciókat vezetett be, korrupció vagy más jogellenes tevékenységek miatt.
David Pressman, az Egyesült Államok leköszönő budapesti nagykövete elmondta, hogy a magyar miniszter „visszaélt hatalmával”, és közpénzekből magát, valamint szövetségeseit gazdagította. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak nem volt könnyű döntése hivatalban lévő miniszter ellen fellépni, de „a magyarországi korrupció sérti az Egyesült Államok és szövetségeseinek érdekeit, beleértve a biztonságot is.”
A magyar kormány válasza
A szankciókra a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagáltak. Noha a kormány hivatalos közleménye nem tartalmazott konkrét cáfolatot, a kormánypárti média várhatóan Magyarország elleni támadásnak fogja beállítani az eseményeket.
David Pressman előre jelezte ezt a narratívát, de hangsúlyozta:
„Ahogy Magyarország szuverén nemzet, úgy az Egyesült Államok is az. Az amerikai pénzügyi rendszert meg kell védenünk a széles körű korrupcióval szemben.”
A szankciók gyakorlati hatásai
Az OFAC döntése alapján az Egyesült Államokban található, vagy amerikai személyek irányítása alatt álló Rogán-vagyonokat zárolni kell, ideértve minden szervezetet, amelyben Rogán érdekeltsége meghaladja az 50 százalékot. Az intézkedések megtiltják amerikai személyek és cégek számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót folytassanak a kijelölt személlyel.
A szankciók megszegői, legyenek amerikai magánszemélyek vagy pénzügyi intézmények, komoly büntetésekkel nézhetnek szembe.
A globális Magnyitszkij-törvény
Az amerikai intézkedések alapjául a globális Magnyitszkij-törvény szolgál, amely emberi jogi jogsértések és korrupció ellen irányul világszerte. A törvény 2016 óta létezik, és lehetőséget biztosít az Egyesült Államok elnökének és kormányának, hogy egyedi szankciókat vezessen be olyan személyek ellen, akik „jelentős korrupciós cselekményekkel” vádolhatók. Ide tartozik az állami vagyon illegális megszerzése vagy offshore számlák használata illegálisan szerzett bevételek elrejtésére.
Bradley T. Smith, az amerikai pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a korrupció „aláássa egy ország kormányzati intézményeit és akadályozza a gazdasági fejlődést.” A Magnyitszkij-törvény segítségével az Egyesült Államok régóta törekszik arra, hogy nemzetközi szinten is fellépjen a jogellenes pénzügyi műveletek és emberi jogi visszaélések ellen.
Magyarország korrupciós helyzete
A Transparency International legfrissebb jelentése szerint Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb tagállama. Az elmúlt években a közbeszerzések átláthatósága jelentős kritikákat kapott, és több milliárd eurónyi uniós forrást fagyasztottak be. David Pressman nyilatkozatában arra is rámutatott, hogy a magyar kormány működését egyes informátorok „kleptokráciának” nevezték, mivel a köz- és magánkiadások terén szinte teljesen eltűnt az átláthatóság.
Politikai következmények
A szankciók politikai földrengést idézhetnek elő Magyarországon. Bár Rogán Antal közvetlen vagyonzárolása csak az Egyesült Államok területén érvényes, a döntés jelentős nemzetközi nyomást gyakorolhat a magyar kormányra. Az amerikai nagykövet úgy véli, hogy a következő amerikai kormány sem fogja megváltoztatni az intézkedéseket.
„Mindenki, aki megnézi a tényeket, ugyanarra a következtetésre jutna. Az Egyesült Államok korrupcióval kapcsolatos aggodalmai régóta fennállnak és kétpártiak” – zárta beszédét David Pressman.
Rogán Antal szankciós listára helyezése mérföldkő lehet az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolataiban. Az intézkedések súlyos üzenetet közvetítenek a magyar kormánynak: a korrupció nemzetközi figyelmet kap, és a magyar polgárok helyzetének javítására nemzetközi nyomásgyakorlás is történik.
